A főváros, Antananarivo január óta két pártra szakadt: az elzavart államfő és az új „uralkodó” híveire. Semleges szemlélőknek ajánlatos elkerülniük mindkét „szurkolótábor” jól ismert gyülekezőhelyeit, valamint a parlament és a minisztériumok környékét, nem tanácsos sem narancssárgába (Rajoelina híveinek színe), sem kék-zöldbe (ez meg Ravalomanana követőinek színösszeállítása) öltözni, mert könnyen az ellenséges tábor karmaiba futhat az ember, s akkor nehéz és kétes kimenetelű a magyarázkodás. Az erőszaknak csak idén több mint ezren estek áldozatul.

Március 17-én Ravalomanana a hónapok óta rá nehezedő politikai nyomás hatására végül lemondott, s átadta a hatalmat egy tábornokok alkotta csoportnak, amelynek tagjait szinte azonnal leváltotta, sőt letartóztatta a Rajoelinát támogató ezredesek együttese. (Igaz, még aznap szabadon engedték őket, miután a tábornokok átálltak a puccsisták oldalára.). A volt fővárosi polgármester elnöki beiktatásával azonban nemhogy csillapodott volna a válság, a ceremónia inkább olaj volt a tűzre. Most az ex-elnök hívei demonstrálnak nap mint nap, követelve az alkotmányos rend (és Ravalomanana hatalmának) visszaállítását.

Ráadásul az alkotmányellenes hatalomátvételt sem az Afrikai Unió (AU), sem a dél-afrikai térség 15 államát tömörítő Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) nem nézi jó szemmel. Tavaly, amikor lázadó katonák puccsot hajtottak végre a „szomszédos” Comore-szigeteken, az AU nyomban katonai alakulatot küldött oda, hogy helyreállítsák az alkotmányos rendet. Megtörténhet ez Madagaszkárral is. Már csak azért is, mert az SADC kérte az AU-t, ne ismerje el Rajoelina elnöki kinevezését, s felszólította Antananarivót, hogy „a lehető legrövidebb időn belül állítsa helyre az alkotmányos rendet”, azaz a megválasztott elnök, Ravalomanana térjen haza, s foglalja el újra hivatalát. A szervezet „megfelelő szankciókat”, sőt akár katonai beavatkozást is kilátásba helyezett, ha a szigetország új vezetése semmibe venné kérésüket.

Bonyolítja a helyzetet, hogy rögtön a puccs után Moamer el-Kadhafi líbiai vezető, az AU soros elnöke – aki 40 éve maga is államcsínnyel került hatalomra – felhívta Rajoelinát, hogy el fogja ismerni az új kormányzatot, ám másnap a szervezet ehelyett felfüggesztette Madagaszkár tagságát, s hat hónapot adott Rajoelinának, hogy állítsa vissza az alkotmányos kormányzást, s ugyancsak különböző szankciókat helyezett kilátásba.

Rajoelina tagadja, hogy bármi törvénybe ütközőt is elkövetetett volna. Győzelme, mint mondja, a „az igazi demokrácia diadala a diktatúra felett.”. Fogadkozik, hogy kitart a „jó kormányzás elvei” mellett, s 24 hónapon belül demokratikus választásokat ír ki. Esze ágában sincs „magára hagyni Madagaszkárt”, s annak 20 millió lakosát, legtöbbjük nagyon szegény. Ám ez a világot aligha érdekli. A legjelentősebb támogató, Washington kijelentette: felfüggeszt minden, nem humanitárius segélyt. A korábbi gyarmattartó, Franciaország pedig, amelyről gyanították, hogy támogatja Rajoelinát, egyértelműen elítélte az államcsínyt, akárcsak a többi EU-tagállam.

A nemzetközi diplomácia állásfoglalása felbátorította az ex-elnök, Ravalomanana híveit, akik naponta Antananarivo  utcáira vonulnak, s követelik az alkotmányos rend helyreállítását. A volt elnök, aki a Dél-afrikai Köztársaságban kapott menedéket elmondta, sok támogatója van vidéken és a hadsereg soraiban. Néhány nappal a SADC csúcstalálkozója (március 30.) előtt feltűnt a rendezvénynek otthont adó Mbabanéban, Szváziföld fővárosában, s tárgyalt III. Msvati királlyal, a SADC soros elnökével hazája sorsáról.  Ráadásul bomlóban van a Ravalomanana eltávolítását még erős egységben követelők tábora is.

Ahogy Johary Ravaloson madagaszkári író-ügyvéd megjegyzi, eljött a krokodilünnep ideje, azaz a győztesek most osztozkodnak, vagyis inkább marakodnak a koncon, s ettől az ember jó, ha minél távolabb van. A hatalomátvétellel – panaszolja az író – tovatűnt a sajátos madagaszkári fihavanana, azaz a hagyományos emberi és társadalmi értékeken alapuló viszonyrendszer, semmivé vált a hagyományok, a tudás, a tapasztalat tisztelete, az illem, a jó modor becsülete, a párbeszédre való készség, szavuk már inkább csak a késeknek, botoknak és lőfegyvereknek van.

A megbuktatott magadaszkári elnök híveit próbálják visszatartani a rendőrök az ország fővárosában