Kroes a Figyelőnek adott interjújában elmondta, a kormány továbbra sem tett eleget a neki tett ígéreteinek és az Európa Tanács állásfoglalásának, ezt pedig elég kínosnak tartja. Szerinte Thorbjörn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szintén nem találja majd teljesen kielégítőnek a magyar kormány válaszát az ajánlásokra, mert a médiatörvény legutóbbi módosításai is az Európa Tanács ajánlásainak csak egy töredékét vették figyelembe.

Kroes rámutatott, az Európa Tanács 66 független ajánlást fogalmazott meg a médiatörvénnyel kapcsolatban, a magyar törvénymódosítások azonban csak 11-et érintenek. "Továbbra is elvárásunk a magyar kormánnyal szemben, hogy miként arról korábban megállapodtunk, feleljen meg a jelentésben foglaltaknak, s garantálja az európai normákat" – mondta a biztos. Az Európai Bizottság továbbra is aggódik, és most részletekbe menően vizsgálja a szöveget. A biztos elmondta, a homályos tartalomszabályozást, valamint a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak függetlenségét tartják a leginkább aggályosnak, ezért szerintük meg kell változtatni a választási procedúrájukat.

A médiatörvény múlt heti módosítása főként az Alkotmánybíróság (AB) decemberi elmarasztaló határozatára reagált. Az AB alkotmányellenesnek ítélte az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztossal összefüggő rendelkezéseket.

A módosítás során a kormány és a parlamenti többség nem vette figyelembe az Európa Tanács (ET) állásfoglalását. Az ET-dokumentum legfontosabb általános megállapítása, hogy bár a médiaszabályozás elfogadása és módosítása kétharmados parlamenti támogatáshoz kötött, de a jelen helyzetben ezt meghaladja a Fidesz parlamenti dominanciája. Ezért a tanács azt javasolja, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, megváltoztatásához.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra és a Médiatanácsra utalva a tanács kifogásolja a politikailag motivált jelölési és kinevezési rendszert. (Szalai Annamáriát, a hatóság elnökét, a Fidesz egykori tagját Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki, a Médiatanácsba pedig csak a Fidesz által jelölt tagokat választotta meg az Országgyűlés.) A tanács álláspontja szerint ezt a jelölési és kinevezési rendszert meg kell változtatni, a személyek kiválasztásánál a szakértelemre és függetlenségre kell helyezni a hangsúlyt.

Nehezményezik azt is, hogy miközben a kereskedelmi médiumoknak előírják saját hírrészleg fenntartását, addig a közmédiában előírták az MTI kizárólagosságát. Ezt megengedhetetlen beavatkozásnak tartják a piaci viszonyokba. A rádiós és televíziós frekvenciák elosztásával kapcsolatban a tanács szükségesnek tartana egy olyan szabályt is beépíteni a törvénybe, hogy már a tender kiírását is meg lehessen támadni a bíróság előtt. Jelenleg csak a pályázat végeredményével kapcsolatban lehet jogorvoslatot kérni. Ez a felvetés azért is lett volna különösen aktuális, mert a Médiatanács a Klubrádió jelenleg is használt 95,3-as frekvenciájára nem az eddig bevett „beszélgetős rádió” pályázatot írt ki, hanem olyat, amelyen a minél több zenét és a helyi híreket preferálta.