Kritikus helyzet a román atomerőmű körül
„Nagy-Britannia valóban megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását, hogy állami támogatást adjon egy hatalmas nukleárisenergia-projekthez, de Bukarest nem rendelkezik London tárgyalási potenciáljával, mellesleg a kínaiak Angliában nem lesznek többségi részvényesek, ahogy Romániában lennének. Ez a mostani, második kísérlet a 3-as és 4-es reaktor megépítésére bizonytalanabb kimenetelű, mint a 2007-es volt" – jegyezte meg a Bursa forrása.
A román kormány először 2007-ben hirdetett pályázatot a cernavodai atomerőmű bővítésére, de a beruházásból végül visszavonultak a nyugat-európai befektetők. A kabinet most azt szeretné, ha az év végéig lezárulnának az egyeztetések, és jövőre beindulna a 6,5 milliárd euróra becsült projekt, elkezdődhetne az összesen 1400 megawatt kapacitású reaktorok építése.
A Bursa forrása szerint azonban a jelenlegi geopolitikai helyzetben „Európa aligha fog belemenni abba, hogy állami támogatást használjanak fel ilyen nagyméretű projekthez, amelyet ráadásul kínai vállalat ellenőriz. És akkor még nem beszéltünk a dömpingárak jelentette, régebb óta fennálló gondokról" – írta a lap.
A Bursa forrása alighanem arra célzott, hogy a kínai vállalatok hajlamosak irreálisan alacsony árakat ajánlani, csak nyerjenek egy versenytárgyaláson. Ismert a lengyelországi autópálya-szerződés már-már anekdotikus esete. A 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságra készülő varsói kormány a China Overseas Engineering Group nevű cégre bízta két autópálya-szakasz megépítését, amit a kínai cég kilométerenként 26 millió zlotyért (kb. 1,8 milliárd forint) vállalt. Csakhogy, mint kiderült, ilyen alacsony áron még a kínaiak sem tudnak autópályát építeni.