Közép-európai Kezdeményezés: minél nehézkesebb, annál erősebb

Erős Európához erős régiók kellenek – kezdte megnyitóbeszédét Németh Zsolt a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) budapesti rendezvényén, abból az alkalomból, hogy Magyarország az év elején átvette az Olaszországtól a Balkánon át Belaruszig 18 országot tömörítő szervezet soros elnöki tisztét.

Erős Európához erős régiók kellenek – kezdte megnyitóbeszédét Németh Zsolt a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) budapesti rendezvényén, abból az alkalomból, hogy Magyarország az év elején átvette az Olaszországtól a Balkánon át Belaruszig 18 országot tömörítő szervezet soros elnöki tisztét.

A külügyi államtitkár szerint a KEK fontos szerepet játszhat abban, hogy Közép-Európa globálisan is jobban látható legyen, és kihasználja a növekedési potenciáljában rejlő lehetőségeit, elősegítve az EU keleti bővítését és az atlanti integrációt. Bár a KEK-et a folyosói beszélgetéseken a diplomaták és az elemzők nehézkes szervezetnek tartják, közvetett hasznát elismerik.

– A szervezet ereje épp abban van, hogy nagyon sokféle országot tömörít – mondta lapunknak Grazyna Maria Bernatowicz. A lengyel külügyminisztérium helyettes államtitkára a KEK megnyitóján díszvendégként vett részt, a Visegrádi Csoport soros elnökségét képviselve. (Ezt a tisztséget Magyarország nyáron veszi át, ezzel is hangsúlyozva, hogy a magyar diplomácia idén Közép-Európát kívánja fókuszába állítani.) – Támogatjuk az EU és a NATO bővítését, hiszen ez az emberi jogok, a demokrácia erősítése és a gazdasági fejlődés szempontjából is fontos – mondta a lengyel diplomata. Megjegyezte: Belarusz ugyan „külön eset” – az Alekszandr Lukasenko által 19 éve vezetett, nemzetközi diplomáciai embargóval is sújtott országot sokszor nevezik Európa „utolsó diktatúrájának” –, de Bernatowicz bízik benne, hogy végül ez a volt szovjet tagköztársaság is az integráció irányába megy.

– Belarusznak nem célja az integráció, ám szoros kapcsolatra törekszik szomszédaival és az egész régióval – mondta ugyanakkor lapunknak Roman Romanovszki. A belarusz külügyminisztérium európai együttműködésért felelős osztályvezetője hangsúlyozta: országa, amely az Európai Unió Keleti Partnerségi programjában is részt vesz, és 1996 óta tagja a KEK-nek, Közép-Európa elidegeníthetetlen részének tekinti magát. – A kontinens földrajzi középpontja is a mi területünkön van, bár ezt sok ország állítja magáról – jegyezte meg a diplomata. Romanovszki szerint Minszk nyugati kapcsolatait nem akadályozza meg, hogy mind szorosabb szövetségben áll Moszkvával – például a Vámszövetség és az alakulóban lévő Eurázsiai Gazdasági Együttműködés (Jevrazesz) révén –, hanem inkább erősíti azokat: – Mi az integrációk integrációját támogatjuk, azt, hogy a két nagy tömb, az EU és a Jevrazesz együttműködése segítse a régió és a kontinens fejlődését.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.