Az emberi jogi szervezet szerint a Rakhine államban lévő felégetett Kyaukpyu tengerparti település lakosai főleg muzulmánok voltak, akiknek egy része hajóval menekült a tengerre a pusztítás elől.

Az utolsó nagyobb etnikai villongás júniusban volt a helyi muzulmán kisebbség, a rohingyák és a buddhisták között, miután a muzulmánok megerőszakoltak egy buddhista nőt. Rakhinéban akkor szükségállapotot, az érintett területeken pedig kijárási tilalmat hirdettek. Júniusban a nem muzulmánok azt állították, hogy a kormánypárti erők rájuk is lőttek, és nekik is voltak halottaik. A kormányt azóta már többen kritizálták a júniusi zavargásokra adott válasz miatt.

A héten az újabb konfliktus során 64-en haltak meg. Phil Robertson, a HRW ázsiai irodájának igazgatóhelyettese szerint a kormánynak mindenképpen lépnie kell valamit, különben a helyzet csak rosszabb lesz.

Péntek este hat városban voltak összecsapások, sok helyen éjjel kijárási tilalmat rendeltek el. Egyelőre még azt sem tudni, hogy a muzulmánok és a buddhisták mi miatt estek egymásnak, a két közösség egymásra mutogat.

A bangladesi hatóságok már jelentették, hogy több, muzulmánokat szállító hajó is megpróbált kijutni Burmából, az utóbbi pár napban 52 rohingyát küldtek vissza.

Az erőszak miatt sok burmai muzulmán úgy döntött, nem üli meg az áldozati ünnepet (Eid al-Adha). A burmai hatóságok illegális bevándorlókként tekintenek a rohingyákra, és a többségi társadalom sem fogadja be őket.