Követelőzik a norvég tömeggyilkos
Teljes beismerés: könyörtelennek, de szükségesnek nevezte tettét a védőügyvéd szombat esti tájékoztatása szerint Anders Behrink Breivik, az a 32 éves norvég férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy előző nap Utoya szigetén lelőtt legalább 85 tinédzsert, és pokolgépet robbantotta főváros, Oslo központjában lévő kormányépületeknél. Az ügyvéd, Geir Lippestad azt mondta, védence tényekkel és indítékokkal is szolgált a merénylet körülményeit illetően, de ezekről ő ebben a pillanatban még nem akar beszélni. Breivik a végrehajtás előtt valószínűleg hosszú tervezés előzte meg a bűncselekményt. Meghallgatása hétfőn kezdődik egy oslói bíróságon. A férfit tömeggyilkossággal és terrorizmussal vádolják. Breiviknek saját bevallása szerint bűntársa nem volt, egyedül cselekedett, de büntetőjogi felelősségét nem hajlandó elismerni. A norvég törvények értelmében a férfira maximum 21 évnyi börtön - életfogytiglan - vár.
Anders Frydenberg norvég rendőrségi szóvivő szerint vasárnap egy kommandós egység őrizetbe vett hat személyt Oslóban a merényletekkel kapcsolatban, de kihallgatás után elengedték őket, mert nincs közük az ügyhöz, robbanóanyagot nem találtak náluk. Eközben vasárnap 93-ra nőtt a pénteki kettős merénylet halálos áldozatainak száma - jelentette az NRK norvég közszogálati televízió.
Breivik állítólag május elején hat tonna ammónium-nitrátot vett egy mezőgazdasági nagykereskedelmi áruházlánctól. A rendőrség szerint a norvég kormány székházánál működésbe hozott robbanószer a műtrágya és gázolaj keverékéből állt. Ugyanezt a keveréket használták az 1995-ös egyesült államokbeli Oklahoma Cityben elkövetett robbantásos merényletben, amelynek 168 halálos áldozata volt.
Az NTB norvég hírügynökség szombat esti jelentése szerint Brevik néhány órával a péntek délutáni kettős merénylet előtt Andrew Berwick álnéven közzétett egy 1500 oldalas angol nyelvű írást, amelyben többek között arról értekezik, hogyan szabadulhatna meg Európa a bevándorlóktól.
A norvég rendőrség szombat éjjel is folytatta a kutatást Utoya szigetén a táborban, a baloldali Norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának nyári egyetemén történt mészárlás esetleges további áldozatai után. A keresést egy mini tengeralattjáróval folytatják; még legalább négy eltűntet keresnek.
Beszámolók szerint a rendőrségnek 45 percébe telt, mire odaért a lövöldözés helyszínére; autóval mentek, mert a helikopter nem volt készenlétben, így húsz percbe telt, mire odaértek a tópartra, és további 25 percbe került, mire találtak csónakot, hogy elérjék a parttól néhány száz méterre lévő Utoya szigetét. A gyilkos nem tanúsított ellenállást, megadta magát a rendőrségnek. Szemtanúi vallomások szerint Breivik rendőregyenruhában csalogatta magához a lövések hallatán pánikban menekülő fiatalokat, majd tüzet nyitott rájuk; az egyik százfős tinédzsercsoportból így negyen áldozatot szedhetett.
Templomos lovag gépfegyverrel
Breivik korábban az iszlám, a marxizmus és a kulturális sokszínűség elleni kirohanásokkal tarkított, gyűlölködő videót töltött fel a YouTube-ra. A Templomos Lovagok 2083 címen futó 12 perces film akettős merénylet napján került fel a videómegosztó portálra, ám azóta eltávolították. (A templomosokat neonáci körökben néhol a fehér felsőbbrendűség képviselőiként tisztelik.) A Dagbladet napilap szerint a videó - amelynek néhány állóképén Breivik gépfegyverrel pózol - valamiféle összefoglalója annak az 1500 oldalas írásnak, amelyet Breivik korábban álnéven tett fel az internetre. Az írás és a videó is többször utal a „multikulturális árulók” a „kulturális marxisták” és a muszlim bevándorlók elleni támadásra. Szakértők szerint fundamentalista keresztényként Breivik évek óta tervezgethette az oslói kormányépületek és a kormányzó Munkáspárt ifjúsági tábora elleni merényletet. Sveinung Sponheim rendőrségi arról beszélt, hogy a gyanúsított ugyan mindenben együttműködik a hatóságokkal, ám rendkívüli igényei és követelései vannak.
A Guardian ezzel párhuzamosan arról ír, hogy a húszas évei végén gyorsan radikalizálódó Breivik szerteágazó kapcsolatokat ápolt az európai szélsőjobb mindenféle rangú és rendű szervezetével. Egyik közeli ismerőse a férfi így tagja volt a norvég Fejlődés pártnak, 2009 óta pedig több szélsőségeseket és neonácikat tömörítő honlapon is megjelentette xenofóbiáról, iszlamofóbiáról tanúskodó írásait. Nézeteivel nyíltan kérkedett is; az egyik fórumra feltett bejegyzésében azt részletezi, hogyan látta el „stratégiai taanácsokkal” az Angol Védelmi Liga (EDL) brit szélsőjobboldali szervezetet és SIOE nevű, „Európa iszlamifikálásának megállításáért” küzdő alakulatot is. (A magasröptű taktika szerint először kis utcai provákiókkal kell „túlzott reakciókra” késztetni egy-egy muszlim közösséget, majd ezekre visszavágni a lehető legnagyobb erővel.)
A merénylő édesapja sokkot kapott, amikor az interneten olvasta, hogy mit követett el a fia - írta a Verdens Gang című norvég lap. Az illető nyugdíjas, és „valahol Franciaországban" beszéltek vele, ahol él. Közölte, hogy fiával 1995 óta nincs kapcsolatban. Az interneten olvasta a hírt, és látta meg a fia fényképét. „Sokkot kaptam. Azóta sem tértem magamhoz" - mondta az apa a lapnak.
Gyászolnak a muszlimok is
Miután szombaton már százak emlékeztek Oslóban az áldozatokra egy rögtönzött emékhelynél. vasárnap ezreket várnak a fővárosi katedrálisban az áldozatok emlékére szervezett szertartásra. A BBC szerint a kettős merénylet után néhány olyan muszlim bevándorló is akadt, aki templomban rótta le kegyeletét az összesen 92 áldozat előtt. Egyikük, „Ali” bevallása szerint először ő is azt hitte, mint mindenki, hogy az al-Kaida művéről van szó, de amikor megtudta, hogy egy norvég férfi az elkövető, szinte sokkot kapott. – Tele van gyűölettel – nyilatkozta Breivikről a muszlim férfi.
Szombaton Jens Stoltenberg miniszterelnök Harald norvég királlyal, Szonja királynővel és a trónörökössel, Hakonnal az oldalán fogadta az áldozatok hozzátartozóit az Utoyához közeli Sundvollen városban. – Mindent megteszünk, hogy enyhítsünk a fájdalmaikon és támogassuk őket – mondta később a kormányfő. A kettős merényletet világszerte elítélték; Barack Obama amerikai elnöktől II. Erzsébet brit kiálynőig számos vezető nemzetközi személyisége kinyilvánította részvétét.
