Megszorongatta a BBC riportere a magyar államtitkárt
Kovácsnak minden kommunikációs fogására szüksége volt, hogy visszaverje Badawi kemény kérdéseit. A riporter valamennyi, a Velencei Bizottság, az Európai Unió, az Európa Tanács és más testületek, illetve többek között Hillary Clinton, sőt a finn külügyminiszter, Erkki Tuomioja által felvetett kifogásokat a “fejéhez vágta”. Az államtitkár elmondta, milyen hatalmas lehetőséghez jutott a Fidesz a több mint másfél éve megszerzett kétharmados többséggel. Ennek köszönhetően megvalósulhattak mindazok a nagyszabású szerkezeti reformok, melyek révén “újraindították” az országot. Bár a műsorvezető közvélemény-kutatások alapján úgy tudta, hogy a Fidesz és személy szerint Orbán Viktor támogatottsága jelentősen csökkent az utóbbi időben, Kovács ezt cáfolta, kijelentve, a nehéz döntések és lépések ellenére a konzervatív pártszövetség jelentős többséggel rendelkezik.
A műsor érintette az év végi lázas törvényhozást, különösen az új alkotmánnyal kapcsolatos bírálatokat is. Kovács Zoltán ragaszkodott ahhoz, hogy az alaptörvényre szánt kilenc hónap nem nevezhető “szűk időkeretnek”. Megemlítette, hogy a rendszerváltás óta valamennyi kormány belevágott az alkotmányozás folyamatába, de nem ért el eredményt. Sajnálkozásának adott hangot, amiért az ellenzéki pártok nem voltak hajlandók a parlamenti keretek között részt venni a vitában. Nem fogadta el az államtitkár azt a felvetést sem, hogy a többször is erőteljesen közbeavatkozó és törvényeket visszadobó Sólyom László helyére Schmitt Pál került, de nem felejtette ki azt sem, hogy az Alkotmánybíróság meggyengülése és a bírák előrehozott nyugdíjazása miatti tömeges új kinevezések miatt nem állnak rendelkezésre megfelelő fékek és ellensúlyok a kétharmados többség kiegyensúlyozására.
Kovács Zoltán nem látja veszélyben forogni a jegybank függetlenségét, amit “szentnek és sérthetetlennek” nevezett. Elismerte ugyan, hogy Magyarországnak "bizonyos problémája" van nemzetközi imázsával, de visszautasította azokat a vádakat, melyek kétségbe vonják a demokrácia iránti elkötelezettséget. Orbán Viktort “elkötelezett demokratának, családközpontú, jó embernek nevezte”, megválaszolatlanul hagyva az utolsó, arra vonatkozó kérdést, hogy a kormányfő hajlandó lenne- e “kardjába dőlni”, ha belpolitikai, gazdasági és külföldi nyomásra bizonyítani kell a változtatásra való elszántságot. Kovács Zoltán ettől függetlenül megígérte: ha az Európai Unió Bizottságával folytatott eszmecsere végén az az álláspont alakul ki, hogy a kormány megsértett bizonyos európai szabályokat, “kész lesz a változtatásra”.
