Kötelezővé tennék Erdélyben a magyar nyelv tanulását
Markó Béla szerint jelenleg a magyar nyelv választható tantárgyként történő bevezetése is jelentős lépést jelentene, de leszögezte, hogy a végső cél mindenképpen az lenne, hogy a magyar nyelv elsajátítását tegyék kötelezővé a tanulóknak. Közölte: a megfelelő pillanatban az RMDSZ ki fogja dolgozni és be fogja nyújtani a parlamentben az erre vonatkozó törvénytervezetet.
- Az RMDSZ egyenlőre nem dolgozott ki egy ilyen törvénytervezetet. Egyenlőre csak felvetettük ezt a javaslatot, ezt a kérdést, de legyenek nyugodtak, mert mi következetesek vagyunk. Amikor elérkezettnek látjuk majd a pillanatot, előhozakodunk a törvénytervezettel is - mondta.
Kifejtette: a pedagógusoknak kellene eldönteniük, hogy melyik osztálytól kezdve kellene a magyar nyelvet kötelező módon oktatni azokban a térségekben, amelyekben jelentős magyar és román lakosság él, hiszen "nincs ebben semmi kivetnivaló vagy hátrány".
Sőt. Markó szerint Erdély lakosai, európai polgárokként gondolkoznak, "másmilyen Európát építenek, a nyelvek és a kultúrák szempontjából is". Például lassan mindenki belátja az angol nyelv elsajátításának szükségét, s a szülők örülnek, ha gyermekeiket arra kényszerítik, hogy az angolt megtanulják.
- Miért ne lenne ugyanilyen kézenfekvő, hogy például Marosvásárhely, Csíkszereda, Kézdivásárhely vagy Szatmárnémeti térségében, ahol jelentős román és magyar közösségek élnek együtt, a gyermekek kölcsönösen tanulják meg a másik közösség nyelvét? - tette fel a kérdést a politikus, rámutatva, hogy a másik közösség nyelvének ismerete előnyt jelentene a mindennapokban.
Markó Béla szerint kölcsönösségről mindig csak a magyarokra utalva beszélnek Romániában. Holott az egyenlőség valódi kölcsönösséget feltételez. - A magyar gyerekeknek meg kell tanulniuk a románt, és ez jó dolog. De a román gyerekeknek is meg kellene tanulniuk magyarul azokban a térségekben, ahol magyarok élnek - vélekedett az RMDSZ elnöke.
A javaslat éles vitákat váltott ki Romániában, s azt több román politikus szavazatszerző radikalizálódás jeleként értékelte. Markó azonban úgy látja, tíz évvel ezelőtt ugyanilyen reakciót váltott ki a kétnyelvű feliratozás és a magyar nyelv közigazgatásban és jogszolgáltatásban történő szabad használatának gondolata, ami viszont mára a mindennapi életben természetessé vált.