Nem meglepő, de a szerb és a koszovói külügyminiszter pedig egymástól eltérően ítélte meg a testület zárt ülésén történteket.

A BT rendkívüli ülésének összehívását Szerbia és Oroszország kérte amiatt, hogy pénteken Pristina a KFOR és az EU koszovói igazságügyi és rendőri missziójának (EULEX) segítségével vám- és határellenőrzést akar bevezetni a koszovói-szerbiai adminisztratív határ két átkelőhelyén.

A BT zárt ülése után Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet azt mondta: országa csupán egy egymondatos nyilatkozat közzétételét szorgalmazta, amely hangsúlyozta volna annak szükségességét, hogy Belgrádnak és Pristinának, illetve minden érintett félnek párbeszéd útján kell rendeznie a vitás kérdéseket. Csurkin szerint legnagyobb meglepetésére a BT egyes tagjai még ezt sem voltak hajlandóak elfogadni, de Moszkva álláspontjával egyetértett Brazília, India, Kína és Dél-Afrika.

Csurkin komoly aggodalmának adott hangot a Koszovóban kialakuló helyzet miatt. Azt mondta, Pristina szándéka már így is feszültséget gerjeszt a térségben. Reményét fejezte ki, hogy pénteken mégsem kerül sor a vámellenőrzés bevezetésére a jarinjei és a brnjaki határátkelőkön. Arra figyelmeztetett, hogy az EULEX és a KFOR szerepvállalása az effajta lépésekben elfogadhatatlan, és ellentmond mandátumuknak.

A BT ülésén jelen volt Vuk Jeremic szerb és Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszter. Jeremic szerint a BT nem támogatta Pristina beharangozott egyoldalú lépését, és tagjai többségének komoly fenntartása volt ezzel kapcsolatosan. Jeremic szerint az ENSZ-főtitkár koszovói megbízottjának beszámolója hidegzuhanyként érte Pristina képviselőit. A határátkelők átvétele nem lesz sem legitim, sem törvényes a nemzetközi jog szempontjából - tette hozzá.

Enver Hoxhaj ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a két határátkelő ellenőrzésének átvétele nem lesz egyoldalú lépés, és összhangban áll az ENSZ 1244-es koszovói határozatával, az EULEX mandátumával és a nemzetközi joggal is. Hoxhaj szerint a BT rendkívüli ülésén a tanács tagjainak többsége egyetértett Pristina álláspontjával. Leszögezte, hogy amennyiben Szerbia békét, biztonságot és stabilitást akar a térségben, pénteken "semmi sem történik", a koszovói rendőrök és vámosok pedig munkába állnak mindkét határátkelőn.

Peter Wittig német ENSZ-nagykövet arra figyelmeztetett, hogy Koszovóban robbanásveszélyes a helyzet, ezért mindkét félnek mérsékelnie kell retorikáját, és vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz. Belgrádnak pedig tisztában kell lenni azzal, hogy az európai perspektívával összeegyeztethetetlen a nacionalizmussal és a populizmussal való játszadozás - mondta a német nagykövet.