A koszovói példát tanulmányozza a katalán kormány: ha nem sikerül dűlőre jutni a spanyol kormánnyal a békés válásról, akkor ez lehetne a B terv – írta a minap az ABC című konzervatív spanyol lap. E szerint Artur Mas katalán kormányfő azt tervezi, hogy felveszi a kapcsolatot Sir Michael Wooddal, aki a balkáni országot látta el jogi tanácsokkal a függetlenség kikiáltása előtt. A katalán kormányfő korábban már jelezte, hogy 2014-ben szeretné kiírni a népszavazást a függetlenségről, függetlenül attól, hogy a spanyol kormány elfogadja-e vagy sem. Madrid az ország alkotmányos egységére hivatkozik, és illegálisnak tartja már a kérdésfeltevést is. Mas így nem zárja ki az egyoldalú lépéseket sem.

A kormányfő a barcelonai parlamentben azonban kibújt a kérdés alól, hogy valóban követné-e a koszovói példát. „Nem balkáni ország akarunk lenni, hanem Massachusetts vagy Bajorország” – fogalmazott kissé ködösen. A koszovói hasonlat azonban akár elriasztó is lehet, és máris széles körben spekulálnak arról, hogy nem ez volt-e az ABC bombahírének a célja?

Koszovó mint példa nem tűnik olyan vonzónak, és ezt a madridi kormány rögtön ki is használta. Mint Soraya Saenz de Santamaría miniszterelnökhelyettes felhívta rá a figyelmet, egy olyan balkáni országról van szó, ahol 40 százalékos a munkanélküliség, és az egy főre eső jövedelem 25-ször alacsonyabb, mint Katalóniában. Ehelyett inkább azon kellene dolgozni, hogy Spanyolország és Katalónia együtt ki tudjon lábalni a válságból – mondta.

Ráadásul Koszovó emlegetése más szempontból is kockázatos lépés lehet. Megfelelő nemzetközi támogatás hiányában Barcelona sokat veszíthet rajta. A spanyolok biztosra veszik, hogy Katalónia nem számíthat olyan nagyhatalmak támogatására, mint annak idején a Jugoszláviával háborúban álló Koszovó, így nemzetközi elismertetése is komoly akadályokba ütközne. Ugyan miért állna Barcelona mellé Washington, Berlin vagy épp London? Nincsenek emberi jogi sérelmek, vérengzések, háború, legfeljebb azon huzakodik a két „peres fél”, hogy több vagy kevesebb hozzájárulást fizessen-e a központi költségvetésbe az amúgy még Bajorországnál is szélesebb körű autonómiával rendelkező tartomány.