Az ISG felügyeleti jogai révén felülbírálhatta a koszovói törvényeket és beleszólása volt a tisztségviselők kinevezésébe is. Az elmúlt évtizedben lényegében ENSZ-protektorátusként működő Koszovó felett azonban nem szűnik meg teljesen a nemzetközi felügyelet: egyelőre az országban marad az ENSZ koszovói missziója (KFOR), valamint a jogrend kialakítását felügyelő uniós szervezet, az EULEX.

Belgrádban úgy vélik: a négy éve létrehozott ISG igyekszik levetni a válláról a koszovói terhet, anélkül, hogy valóban rendeznék az északon egy tömbben élő 50 ezer északkoszó­vói szerb helyzetét. (A kétmilliós Koszovón belül elszórtan további 70 ezer szerb él.) – Nem fogadjuk el a koszovói intézményeket – idézte a b92 belgrádi hírportál a megosztott életet élő Kosovska Mitrovica rendőrfőnökét. Radenko Nedjelkovics szerint a túlélést a közösség számára csak a belgrádi fennhatóság jelentheti. – A lényeg, hogy a KFOR és az EULEX nem megy el, mert ők – bár tevékenységük néha kétséget ébreszt – igyekeztek megvédeni a szerb közösségeket, amennyire lehetett – mondta Goran Bogdanovics.

A szerb kormány Koszovó és Metohija ügyében illetékes minisztere szerint az ISG döntése jogilag nem jelent semmit, hiszen az nyíltan Martti Ahtisaari tervének megvalósításán dolgozott, noha a finn diplomata programját sem Szerbia, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsa – Moszkva és Peking fenntartása miatt – nem fogadta el. Az albán terület függetlenségét 91 állam, köztük Magyarország ismeri el, Kína, Oroszország, valamint öt EU-tag (Ciprus, Görögország, Spanyolország, Románia, Szlovákia) azonban nem.