Az első felszólaló Szerbia képviselője, Dusan Batakovic párizsi nagykövet volt, aki megerősítette: hazája szerint a déli tartomány függetlenségének kinyilvánítása ellentmond a nemzetközi jogi normáknak. Úgy vélte egyúttal, hogy a koszovói döntés fenyegetést jelent a térség biztonságára is. A szerb álláspont szerint az egyoldalú kinyilvánítással Koszovó megsértette Szerbia szuverenitását. Batakovic emellett "Szerbia történelmi bölcsőjének" nevezte Koszovót.

Skender Hyseni koszovói külügyminiszter viszont a bírák előtt kijelentette, hogy a függetlenség visszafordíthatatlan, és a megakadályozására tett kísérletek vezethetnek új konfliktushoz. Elképzelhetetlennek nevezte azt is, hogy újra megnyissák a tárgyalásokat a témáról. Külön emlékeztetett a koszovói illetékes arra, hogy az ENSZ különmegbízottja és főtitkára, továbbá az Európai Unió és a NATO annak idején támogatták a bizonyos feltételek teljesülése mellett függetlenséget ajánló nemzetközi tervet.

A főleg albánok lakta Koszovó függetlenségét eddig a világ 63 országa ismerte el. A tartomány 2008 februárjában a Nyugat támogatásával, de egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, amely - deklarálásának módjával együtt - azóta is megosztja a világot.

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága - amely kizárólag államok közötti nézeteltéréseket vizsgál - Szerbiának az ENSZ Közgyűlése által is támogatott kérésére foglal állást Koszovó függetlenségének jogszerűségéről. A meghallgatás kilenc napja alatt Szerbia és Koszovó mellett összesen 29 ország sorakoztatja fel érveit a témában, köztük jelentős számban olyanok, amelyek nem ismerték el a függetlenséget. Ezek közé tartozik Oroszország és Kína, illetve az EU-tagállamok közül Spanyolország, Románia és Ciprus. A másik oldalt képviselve felszólal a függetlenség leghangosabb szószólója, az Egyesült Államok és más befolyásos nagyhatalmak (köztük Németország, Nagy-Britannia, Franciaország) is. Németországra szerdán, Kínára jövő hétfőn, az Egyesült Államokra és Oroszországra jövő kedden kerül sor. Magyarország, amely elismerte Koszovót, nem szerepel a felszólalók között. A bíróság állásfoglalására minden bizonnyal hónapokat kell majd várni a meghallgatás jövő pénteki befejezése után.

A kérdésben megosztottnak bizonyult Európai Unió 27 tagja közül összesen öt (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország) nem ismerte el Koszovót függetlennek. Ők elsősorban attól tartanak, hogy a koszovói függetlenség az ő területükön is erősítheti a szeparatizmust.

A hágai testület véleményének ugyan nem lesz kötelező érvényű hatálya, de Szerbia reményei szerint alapot szolgáltathat arra, hogy újratárgyalhassák Koszovó státusát. Pristina viszont továbbra is úgy tartja, Koszovó függetlenségének ügyében nincs visszaút, és reméli, hogy egy számára kedvező döntés eddig még habozó nemzetek gyors elismerő állásfoglalásához vezethet.