Koszovó: elmaradt a D-nap
Ezzel a hétfőn már előrevetített döntéssel Szerbia veszélybe sodorta azt, hogy még idén megkezdődjenek az EU-csatlakozási tárgyalásai, s így jelentős felzárkóztatási pénzektől is eleshet.
Brüsszel keddig adott határidőt Belgrádnak és Pristinának, jelezzenek vissza, hogyan döntöttek a megállapodásról. Utóbbi elfogadta a javaslatot, amelyet azonban Timoszlav Nikolics szerb elnök egyszerűen brüsszeli ultimátumnak nevezett. Bár a tárgyalásokról meglehetősen keveset tudni, a megegyezés részleteiről pedig még kevesebb információ szivárgott ki, Dacsics közleményében tudatta, nem tudják elfogadni az ajánlatot, mert az nem garantálja megfelelően a szerbek biztonságát és emberi jogait Koszovóban. „Nem ez a D-nap Szerbia számára” – idézte a VajdaságMA hírportálja Jelko Kacsint, az EU előtt Szerbiát képviselő diplomatát.
A vitatott területek a Szerbiától öt éve egyoldalúan elszakadt Koszovó északi részén terülnek el: az ország többi részétől az Ibar folyóval elválasztott Észak-Koszovóban, és a szintén kettéosztott Koszovszka-Mitrovica északi felén a szerbek élnek többségben – a közösség mintegy ötvenezer fős –, s az elmúlt években párhuzamos önkormányzati és rendőri szerveket építettek ki a koszovóiak mellé. Az Európai Tanács decemberi döntése szerint ezeket a párhuzamos intézményeket kell felszámolnia Szerbiának, hiszen azok fenyegetik a több mint kilencven százalékban albánok lakta, 1,8 milliós Koszovó területi egységét. Belgrád ugyanakkor széleskörű autonómiát követel a koszovói szerbek közösségeinek. (Koszovó-szerte további 70 ezer szerb él kisebb enklávékban.) Elsősorban a rendőrség és a bíróságok felállítása, személyi összetétele, jogkörei kérdésesek. – Nem akarunk Koszovón belül egy újabb miniállamot, mint amilyen Bosznia-Hercegovinában a Szerb Köztársaság – idézett a Tanjug hírügynökség a Dacsics által a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújából. A kormányfő szerint Észak-Koszovónak a Koszovót alkotó régiók egyikévé kellene válnia, összhangban a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával, amely így feloldaná a „párhuzamos intézmények” Brüsszel által is kifogásolt problémáját.
A múlt héten Ashton nyolcadszorra ült le hat hónap alatt a két kormányfővel. A brit EU-biztos akkor még erősködött – növelve a nyomást a tárgyalófeleken: ez lesz az utolsó találkozó, mielőtt az Európai Bizottság elkészíti jelentését a tárgyalások menetéről. Több forrás szerint a tárgyalás kiabálásba, veszekedésbe torkollott, hol a szerb, hol a koszovói delegáció akarta elhagyni a tárgyalószobát, Aleksandar Vucsics szerb miniszterelnök-helyettes pedig lemondással fenyegetőzött. Ezt a tárgyalást írta le később Ashton egyik szóvivője úgy, hogy a két fél közti távolság „keskeny, de mély”.
A bizottsági jelentésben javasolhatja a testület a szerb csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Koszovót a csatlakozás előszobájának tekintett stabilizációs és társulási egyezménnyel kecsegtetik. A jövő hét kedden esedékes jelentésig még van idő, de kérdéses, hogy sikerül-e olyan fordulatot felmutatnia Belgrádnak, ami elég ahhoz, hogy a szöveg támogassa a szerb csatlakozási tárgyalások megkezdését. A jelentés két hét múlva az uniós külügyminiszterek elé kerül, és elvileg az volt az elképzelés, hogy a júniusi Európai Tanácson az állam- és kormányfők akár rá is bólinthatnak. Most ez a lendület tört meg. Dacsics jelezte: Belgrád folytatná a tárgyalásokat, s nyitottnak mutatkozott Thaci is. A korábban a folytatást kizáró Ashton pedig ezúttal nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a következő pár napban mégis legyen találkozó, amennyiben a szerbek részletesen közlik, mit is akarnak pontosan. Az uniós biztos szerint a megállapodás minden eleme a tárgyalóasztalon van. Arra szólította fel a szerb kormányt, hogy tegyenek egy utolsó erőfeszítést a megállapodás érdekében. A tárgyalásokat közelről figyelő brüsszeli források a párbeszéd eredménytelenségét Ashton hibájaként értékelik. Mindez persze egészen más megvilágításba kerül, ha esetleg a következő napokban a két fél mégis csak megegyezik Észak-Koszovó autonómiájának részleteiben.
Dacsics szerdán a Szerbiát a nemzetközi porondon támogató – és Koszovó elismerését szintén elutasító – Oroszország vezetőivel tárgyal. A kormányfőt Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel és Vlagyimir Putyin elnökkel is találkozik. Moszkvában hangsúlyozták, hogy a vizitről korábban született megállapodás, és nincs összefüggésben a Pristina és Belgrád közötti tárgyalásokon kialakult helyzettel.
