A sajtó információi szerint Nikolic már dolgozik egy dokumentumon, amely Koszovó és Szerbia viszonyáról, illetve a főleg albánok lakta térség státuszáról szól. A megoldási javaslat teljesen egyedi és térségspecifikus lesz – mondta a lapnak az elnök egyik tanácsadója, hozzátéve, hogy felhasználják Dél-Tirol vagy a boszniai Szerb Köztársaság példáját is.

Mindkét vezető politikus szerint minél hamarabb rendezni kell Belgrád és Pristina viszonyát, és teljes mértékben meg kell valósítani a Szerbia és Koszovó között 2013 tavaszán kötött brüsszeli megállapodásban foglaltakat. Ezek közül kiemelt jelentőségű a koszovói szerb települések közösségének megalapítása, amely elviekben már létrejött, működését azonban még nem kezdte meg. Ez az „önkormányzati rendszer" képviselhetné a Koszovóban élő szerbek érdekeit.

Február 9-én Brüsszelben uniós közvetítéssel újra tárgyalóasztalhoz ül a szerb és a koszovói fél, akkor eshet szó a kapcsolat további rendezéséről, az EU pedig akkor állhat elő azokkal a konkrétumokkal, amelyek az uniós csatlakozási fejezetek megnyitásának a feltételei. A szerb államvezetés akkor már konkrét elképzelésekkel szeretne rendelkezni, ezért tárgyal most az államfő és a kormányfő. Szerbiával hivatalosan tavaly januárban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, eddig azonban egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg.

Tomislav Nikolic hétfő este a Happy nevű szerb televíziónak adott interjújában arról beszélt: Szerbia európai uniós csatlakozásának nem lehet a feltétele az, hogy lemondjon Koszovóról. Szerinte ez Brüsszel számára is egyértelmű, ezért soha nem is kérték ezt az országtól. Az új Európai Bizottság azonban két dolgot tett nyilvánvalóvá – fogalmazott a szerb elnök. Egyrészt, hogy a következő öt évben nem lehet bővítésre számítani, másrészt – és ezt Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa mondta el belgrádi látogatásakor – Szerbia addig nem lehet az unió tagja, amíg vannak megoldatlan problémái más országokkal – magyarázta Nikolic. 

Egy héttel ezelőtt a köztársasági elnök szintén egy televíziós interjúban vetette fel annak a lehetőségét, hogy Szerbia népszavazással dönthetne Koszovó függetlenségének elismeréséről, illetve az EU-csatlakozás feltételeinek elfogadásáról. Hozzáfűzte ugyanakkor, ha a szerb nép úgy döntene, hogy el kell ismerni Koszovó függetlenségét, akkor ő nem írná alá az erről szóló döntést, hanem lemondana tisztségéről.

Szerbia egykori, főleg albánok lakta déli tartománya, Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el. A szerb alkotmány továbbra is külön szakaszban foglalkozik a „tartománnyal", és Szerbia elidegeníthetetlen részeként utal rá.

Brüsszel eddig nyíltan soha nem kérte Szerbiától Koszovó függetlenségének elismerését, és a szerb politikusok többsége szerint ehhez az uniónak nincs is joga, illetve erkölcsi alapja, hiszen öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – sem ismerte el Pristina önállóságát.