A napilap állítása szerint az itteni magyar nagykövetség a belvárosi, Nyerges utcai (Sedlárska) épületén kétnyelvű szöveggel kíván emléket állítani annak a magyar politikusnak, akinek a közéleti tevékenységét kedvezőtlenül ítélik meg a szlovák történészek, mert 1848-ban szembekerült a történelmi Magyarországon élő nemzeti kisebbségek vezetőivel – köztük Ludovit Stúrral, a szlovák nemzeti felvilágosodás vezetőjével –, akik ugyanolyan jogot követeltek maguknak, mint a magyarok. A Pravda munkatársa azért is szokatlannak tartja ezt a kezdeményezést, mert ilyen emléktábla egyetlen pozsonyi diplomáciai képviselet épületén sincs.

Érdeklődésünkre Jégh Izabella, a pozsonyi Hagyomány és Értékek civil szerveződés vezetőségi tagja elmondta: ők kezdeményezték az emléktábla elhelyezését, mert a magyar történelem neves személyiségét az egykori koronázó városhoz számos fontos esemény fűzi, amelynek máig nincs semmilyen nyoma.

"Mi bronzból készült alkotást szeretnék elhelyezni, amelyen Kossuth Lajos domborműve, aláírása, továbbá születésének és halálának időpontja szerepel, semmi más. Az emléktáblát eredetileg a mai Carlton szálló homlokzatán akartuk elhelyezni, amelynek erkélyéről a politikus 1848. március 17-én az emlékezetes beszédét tartotta, de kérésünket a jelenlegi tulajdonos elutasította. Ugyanígy jártunk az úgynevezett Zöld Házban is, ahol Kossuth a leggyakrabban megszállt. Ezután fordultunk a pozsonyi magyar nagykövetséghez, amelynek az épülete az egykori Országgyűléstől alig néhány méterre van. Ráadásul az emléktábla elkészítéséhez szükséges összeget is magyarországi pályázaton nyertük. Pozsony-Óváros önkormányzata azonban évekkel ezelőtt ezt a városrészt műemlékké nyilvánította, ezért az emléktábla elhelyezésére az illetékes hivataltól kértünk engedélyt, amelyet még nem kaptunk meg" – mondta lapunknak Jégh.

Hangsúlyozta azt is, hogy Kossuth Lajos a magyar forradalom és szabadságharc leverése után felismerte, hogy a Habsburgok az oszd meg és uralkodj hírhedt elv alapján uszították egymás ellen a magyarokat és nem magyarokat, s ezután fokozatosan eljutott a dunai konföderáció, a közép-európai kis nemzetek egymásra utaltságának  gondolatáig. "Úgy vélem, itt az ideje annak, hogy Kossuth Lajos életét és tevékenységét elfogulatlanul, az eddiginél árnyékoltabban ítéljék meg a szlovák történészek, s akkor hamarabb jutunk el a két nemzet tényleges megbékéléséhez, amelyet a tervezett emléktábla is szolgálni kíván" – tette hozzá.

Peter Jurkovic, a pozsonyi műemlékvédelmi hivatal igazgatója elmondta, hogy várják a Pozsony-óvárosi önkormányzat állásfoglalását, s ennek ismeretében döntenek. Értesüléseink szerint erre leghamarabb a novemberi megyei önkormányzati választásokat követően kerülhet sor.