– Az izlandiak független lelke az oka mindennek. Itt az emberek megszokták, hogy maguk dönthetnek a saját sorsukról – magyarázta lapunknak Kristján Kristjánsson, a Reykjavíki Egyetem kutatóközpontjának igazgatója,miért húzódoznak sokan a szigetországban az EU-tagságtól. Mégis váratlanul érte a közvéleményt Sigmundur Davíd Gunnlaugsson miniszterelnök bejelentése: a kormány arra készül, hogy hivatalosan is visszavonja Izland csatlakozási kérelmét.

Már tavaly is népszavazást követeltek a reykjavíki parlament előtt tüntetők Halldor Kolbeins / AFP

Tavaly még „csak” a felvételi tárgyalások felfüggesztéséről döntött a jobbközép koalíció, és népszavazást ígért, mostanra azonban ez az opció is eltűnt.

Meglepőnek nevezte a kormány döntését Kristján Vigfússon, a Reykjavíki Egyetem európai ügyeket oktató tanára. – Tavaly már próbálkozott a koalíció az EU-tagság eltemetésével, de akkor többezres tüntetéseket tartottak a parlament előtt. 55 ezer izlandi, vagyis a lakosság egyhatoda írta alá a petíciót, amely azt követelte, hogy a csatlakozási tárgyalásokat hagyják nyitva, hátha azokat a követ kező kormány folytatni akarja – válaszolta a Népszabadság érdeklődésére. Azt jósolta, hogy ezúttal is lesznek tiltakozások, noha kevesebb résztvevővel: a kedvező gazdasági helyzetben újra kétség ébred az emberekben, hogy mit is nyernének az EU-hoz tartozással.

Ezekre a kétségekre játszik rá a reykjavíki kormány is. – Arra jutottunk, hogy Izland érdekeit jobban meg tudjuk védeni az Európai Unión kívül – közölte Bjarni Benediktsson pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az elmúlt évek eseményei csak megerősítették ezt a meggyőződést. Mert miközben Izland kilábalt a 2008–2009-es pénzügyi krízisből, és beindult a növekedés, az EU még mindig a válsággal küszködik. – Ami például Görögországban történik (a gazdasági káosz, az euróövezetből kilépés veszélye), az uniós tagságot ellenzők kezére játszik. Azt mondják: már most is gazdag ország vagyunk, mit hozna a csatlakozás? – sorolta a buktatókat Kristjánsson.

– Az izlandi korona olyan, mint egy kis hajó egyedül a tengeren –Vigfússon ezzel a hasonlattal érzékeltette, hogy igenis lenne mit nyerni az EU-belépéssel. Nem véletlen, hogy az előző, baloldali kormánykoalíció a pénzügyi válság kellős közepén, 2009-ben adta be a csatlakozási kérelmet, azzal érvelve, hogy az unió „védőernyője” alatt a szigetország kevésbé lenne sebezhető. Az izlandi gazdaság talpra állásával ez az aggodalom szertefoszlott, és ismét felülkerekedett az önállósági vágy.

Prózaibb oka is van persze az EU-tagság ellenzésének: Izlandnak biztos megélhetést nyújt az óriási halmennyiség, ezért sokan nem szeretnék, ha a halászatot a jövőben Brüsszel ellenőrizné, bevezetve a kötelező kvótákat. Ám ezt a félelmet a Reykjavíki Egyetem mindkét szakértője alaptalannak minősítette. – Az izlandi kormány kiharcolhatna engedményeket, nem biztos tehát, hogy rosszul járnánk. Különben is, a halászat még szóba sem került a felvételi tárgyalásokon – hangsúlyozta Kristján Vigfússon.

S hogy ők maguk igennel vagy nemmel voksolnának-e, ha népszavazást rendeznének a csatlakozásról? Erre mindketten határozottan felelik: egyelőre nem tudják, a tárgyalások végeredményétől függ minden. Már ha egyáltalán folytatódnak az egyeztetések, és nem a felvételi kérelem visszavonásával zárul Izland európai kalandja.

– A kormány jogi szempontból megteheti ezt a lépést, kérdés viszont, hogy erkölcsileg is megteheti-e – fogalmazott Kristján Kristjánsson. Az Európa-pártiak utolsó esélyeként említette, hogy az államfő megvétózza a parlament határozatát.