A történelmi jelentőségű választások után egy héttel elmondható, hogy egy hajszállal – 41,9%-kal – Dr. Abdullah Abdullah külügyminiszter vezet. Őt a technokratának tartott volt pénzügyminiszter, a Világbank egykori munkatársa, Ashraf Ghani követi a sorban 37,6%-kal. Mögöttük igencsak lemaradva pedig a Hamid Karzai jelenlegi elnök favoritjának tartott, Zamai Raszúl kullog 9,8%-kal. A BBC által idézett Független Választási Bizottság szerint azonban még jelentős változások történhetnek.

Dr. Abdullah Abdullah Mohammad Ismail / Reuters

„Lehet, hogy ma az egyik jelölt tűnik a befutónak, de lehet, hogy holnap már egy másik lesz az" – magyarázza az elnök. A BBC helyszíni tudósítója szerint naponta érkeznek friss eredmények, de számos urna még nem érkezett meg a fővárosba, ugyanis ezeket nagyon félreeső településekről szállítják szamárháton.

A szavazatokat várhatóan április végére dolgozzák fel teljesen, legkorábban április 24-én várhatók eredmények. Ha a nyolc jelölt közül egyik sem szerzi meg a szavazatok ötven százalékát – amire igencsak nagy az esély –, akkor május végén második fordulóra kerül sor.

Bár az idei választások sem voltak csalástól mentesek, szakértők szerint a technológiai újításoknak köszönhetően sokkal kevésbé volt meghatározó, mint 2009-ben, amikor széles körben úgy vélték, hogy Hamid Karzai csalással nyert. „1892 panasz érkezett, amelyekhez bizonyítékot is csatoltak" – mondta a választási bizottság szóvivője, hozzátéve, hogy ez valóban kevesebb, mint a múltkor.

Április 5-én minden eddiginél többen, mintegy 7 millióan járultak az urnák elé a tálibok fenyegetései és merényletei ellenére, ami világosan megmutatta, hogy az afgánok nem félnek a lázadóktól, és készek dönteni a jövőjükről. A szavazás történelmi jelentőségű, hiszen közel tizenhárom éve után, Afganisztán 2001-es amerikai megszállása után a nemzetközi csapatok kivonulnak az országból, és az afgán kormány magára marad a lázadók elleni harcban.

Némi segítséget azonban még kaphat az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az új elnök – miután Hamid Karzai korábbi ígérete ellenére nem vállalta – aláírja a Kétoldalú Biztonsági Megállapodást (BSA), amit a jelöltek meg is ígértek a kampány során. Ennek értelmében ugyanis a nemzetközi csapatok töredéke az országban maradna, hogy támogatást nyújtson az afgán erőknek, folytassák a felkészítésüket, és anyagilag is támogassák őket.