A beavatkozást „testi sértésnek” minősítve gyakorlatilag törvényen kívül helyezte Németországban a körülmetélést egy kölni kerületi bíró.

A per még 2010-ben indult, miután egy muzulmán család fejvesztve rohant be egy négyéves kisfiúval a kórházba, mert otthon nem tudták elállítani a vérzését a rituális vallási beavatkozás nyomán. A kórházban ez gond nélkül sikerült, ám egy szemfüles ügyész felkapta a fejét az esetre, és veszélyeztetés vádjával feljelentést tett a körülmetélést végző orvos, a mohel ellen.

A nyilvánvalóan precedensértékűnek szánt ügyben első fokon a családnak kedvező ítélet született, amely kimondta, hogy a körülmetélés a vallásszabadság része. Az ügyészek ezután fellebbeztek, a másodfokú ítélet bírája pedig az elsővel homlokegyenest ellentétben álló érvekkel a kisfiú testi épségét vette védelmébe. „A testi épséghez való joga többet nyom a latban a szülők alapvető jogainál, a körülmetélés pedig sérti a kisfiú érdekeit, hogy élete későbbi szakaszában maga dönthessen a vallási meggyőződéséről” – hangzik a másodfokú ítélet indoklása. A kölni kerületi bíró döntése ellen fellebbezésnek van helye, és Németország többi 401 igazságszolgáltatási területére nem terjed ki a hatálya, életbe lépéséhez a legfelsőbb bíróság jóváhagyása kell.

Bár a perben megvádolt mohelt első és másodfokon is minden vádpont alól felmentették, a kölni ítélet nyomán a körülmetélés már csak egy legfelsőbb bírósági bólintásra van attól, hogy bűnténynek nyilvánítsák. A zsidó és muzulmán szervezetek mindenesetre mély felhördüléssel vették tudomásul a kölni bíró döntését. Ahogy Dieter Graumann, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának az elnöke jelezte, a szervezet a szövetségi kormányhoz fordul a „vallásszabadság biztosításáért” az „érzéketlen és felháborító” döntés ellen. Ezzel szemben Holm Putzke, a Passaui Egyetem kriminológia-professzora úgy véli, jó, hogy vita indul arról, mi számít jobban: a vallásszabadság vagy „a gyermekek joga ahhoz, hogy senki ne csonkíthassa meg nemi szervüket a beleegyezésük nélkül”.

A német legfelsőbb bíróság elé került már hasonló ügy. 1999-ben egy muzulmán vágóhíd a taláros testület elé vitte azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy a vágóhídi állatokat kábítás nélkül vágják le – ez utóbbi a halal és a kóser vágás szabályaival is ellenkezik. A vallásszabadságra hivatkozva a taláros testület akkor a vágóhídnak adott igazat.