Korszakváltás a Fekete hegyek országában

Egyelőre még kérdés, hogy valódi változások kezdődtek-e Montenegróban azzal, hogy hátrább lépett eggyel az ország nagy hatalmú miniszterelnöke, Milo Djukanovics. Utódját legalább aligha lehet azzal vádolni, hogy vezetője lett volna a délkelet-európai cigaretta-csempész hálózatnak.

Hivatalosan is tagjelölti státuszt kapott Montenegró az EU-tól, így elvileg akár elkezdődhetnének a csatlakozási tárgyalások a félmilliós köztársaság kormányával. A lépés várható is, a Nyugat-Balkán integrációja fontos uniós programpont. Montenegró várományosa a NATO-tagságnak is, polgárai vízummentes utazásra jogosultak az unió államaiba.  Ez elég eredmény volt ahhoz, mondta az ország vitathatatlan vezetője, hogy ő hátrábblépjen a politika első vonalából. Milo Djukanovic kormányfő lemondott, utódjaként az eddigi pénzügyminisztert Igor Luksicot ajánlva. Az államfő azóta már jelölte is a posztra a 34 éves politikust, aki mögé odaállt a kormányzó Szocialisták Demokratikus Pártja (DSP) is. A 48 éves Djukanovic egyelőre megtartja a pártelnökséget, bár jelezte, hogy az üzleti élet jobban érdekli.

Teljesítményét így a teljes függetlenség 2006-os visszaszerzésétől az euro-atlanti  integrációig jelző úttal írhatná le. Távozása rendszerváltozást nem,  korszakváltást azonban jelezhet: Luksicot ugyanis személyesen semmi sem köti a jugoszláv múlthoz, a pártállamhoz, mi több, a délszláv állam szétesése utáni háborús ügyekhez sem. Djukanoviccsal ellentétben őt nem lehet azzal vádolni, hogy délkelet-európai cigaretta-csempész hálózatot irányított. Felróttak az exkormányfőnek kokaincsempészetet is, nem beszélve arról, hogy népének hagyományos oroszbarátságát állítólag arra használta, hogy bensőséges viszonyt építsen ki a posztszovjet szervezett bűnözéssel és a Kreml-közeli oligarchákkal. Korábbi nyilatkozataiban Djukanovic lényegében beismerte a cigaretta-üzletet, Ezt és a hasonló üzelmeit azzal magyarázta, hogy a háborús nélkülözésben, elszigeteltségben volt szükségük ezekre a jövedelmekre.

A politikus először Szlobodan  Milosevics hű harcostársa volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés után azonban irányt váltott, s a szerbtől különböző montenegrói identitás erősítését, a független államiságot tűzte zászlajára. Montenegró nem a szerb dinárt, hanem a nyugatnémet márkát használta hivatalos pénzként, s amióta létezik, az euró járja a köztársaságban. Bár politikailag még csak a tagjelölti körbe kerültek, de az eurózónában már benne vannak.

Az Európai Bizottság most ismét figyelmeztette az országot a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépésre. Pár nappal később az ügyészség korrupciós vádakkal letartóztatta Budva város polgármesterét és annak helyettesét, Dragan Marovicot. Az ok a tengerparti város gyanús ingatlanfejlesztési ügyletei, némi orosz üzleti kapcsolattal. Az alpolgármester fivére, Svetozar Marovic egészen a legutóbbi időkig a kormányfő helyettese is volt. Lemondott, igaz, a nevét az ország legfontosabb üzemének, egy alumíniumkombinátnak a privatizációja kapcsán emlegetik. A gyárat az orosz Rosszal szerezte meg. A montenegrói kádermozgásokat a The Economist balkáni elemzője a horvátországi botrányokhoz hasonlítja, s a letartóztatott volt zágrábi kormányfő kapcsán az egykori jugoszláv tagköztársaság „sanaderizációjáról” írt.

Milo Djukanovic a lemondását bejelentő sajtótájékoztatón. A világ 20 leggazdagabb politikai vezetője közé tartozó politikus azt állítja, nem csak saját zsebre játszott
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.