Netanjahunak áll a zászló
Lieberman várhatóan azt követően jelenti be hivatalosan döntését, hogy befejezte megbeszélését Simon Peresz államfővel a következő kormányfő személyéről.
Az izraeli rádió elemzője szerint várhatóan Benjamin Netanjahu alakíthat új koalíciót, miután a Jiszráél Béténu segítségével 65 képviselő támogatására tehet szert a 120 fős kneszetben. Avigdor Lieberman kijelentette az elnökkel zajló megbeszélése előtt, hogy „Benjámin Netanjahut javasoljuk (kormányfőnek), de csak egy nagykoalíciós kormány élére”. A politikus hozzátette: azt szeretné, ha a Likud, a Kadima és a Jiszráél Béténu alakítana közösen kormányt, amelyhez további kisebb pártok is csatlakozhatnak.
Lieberman saját elmondása szerint arra kérte a Likudot, hogy tegyen le egy korlátozott összetételű kormány megalakításáról, mert egy ilyen kabinet csak a túléléséért küzdene, és nem lenne képes kezdeményezőként fellépni. Cipi Livnit, a Kadima vezetőjét pedig arra kérte, hogy mondjon le a rotáció ötletéről, vagyis arról, hogy a mandátum egyik felében ő (Livni), a másikban Netanjahu kormányozna, mert az Lieberman szerint instabilitást teremtene.
A február 10-én megtartott választásokon a Kadima 28, a Likud pedig 27 képviselői helyet szerzett. Az Izrael az Otthonunk 15 mandátummal a harmadik legerősebb csoport a kneszetben, támogatása nélkül egyik párt sem tud kormányt alakítani.
Simon Peresz csütörtök este fejezi be konzultációit a parlamenti pártokkal, és vasárnap vagy hétfőn jelenti be, kit bíz meg kormányalakítással.
Lieberman korrupció gyanújába keveredett
Korrupció, csalás és pénzmosás gyanújába keveredett Lieberman, a rendőrség a következő hetekben kihallgatja a politikust. Állítólag jelentős pénzösszegeket kapott külföldről fiktív vállalatokon és különböző bankszámlákon keresztül választási kampánya finanszírozására. A nyomozók szerdán mutatták be eddigi vizsgálataik eredményét Menahem Mazuz izraeli főügyésznek, akitől azt kérték, hogy tegye lehetővé Lieberman rendőrségi kihallgatását.
A Haárec című napilap szerint a rendőrök szeretnék, ha nem egyszerű tanúként, hanem gyanúsítottként idézhetnék be az ultranacionalista párt vezetőjét, akinek a vallomását így akár fel is lehetne használni abban az esetben, ha vádemelésig jutna az ügy.
Folyamatosan megsértik a tűzszünetet
Két rakétával és két aknagránáttal támadták ismét Izrael déli részét a Gázai övezetből csütörtök hajnalban - közölte az izraeli hadsereg szóvivője. Az akcióban senki sem sebesült meg, és anyagi kár sem keletkezett.
Az eset újabb megsértése az izraeli hadsereg háromhetes, Gázai övezet elleni offenzíváját lezáró január 18-i nem hivatalos tűzszünetnek. A hadműveletet Izrael azért indította, hogy véget vessen a Gázai övezetből kiinduló rakétacsapásoknak, de a tűzszünet óta számtalan rakétával támadták Izraelt, ami újabb izraeli megtorlásokat eredményezett.
Szerdáról csütörtökre virradóan az izraeli hadsereg rövid időre behatolt Gázába majd palesztin fegyversekkel vívott rövid összecsapás után visszavonult - közölték szemtanúk. Tájékoztatásuk szerint az izraeli páncélosok helikopterek fedezetében törtek be Gáza keleti részébe, ahol azt követően nyitottak tüzet, hogy harckocsi-elhárító rakétákkal lőtték őket.
„Az izraeli-palesztin konfliktus nem elsőrendű kérdés”
„Az izraeli-palesztin konfliktus nem elsőrendű” – jelentette ki Lieberman csütörtökön Jeruzsálemben a legfőbb amerikai zsidó szervezetetek küldöttjeivel találkozva.
Az Izrael az Otthonunk vezetője úgy vélte, tévedés ezt a konfliktust a megszálláshoz vagy telepek építéséhez kötni, mivel Izraelnek már 1967 júniusa – Gáza és Ciszjordánia izraeli megszállása – előtt is szembe kellett néznie a palesztin terrorizmussal.
"Ha az arabok palesztin államot akartak volna, 1948 - Izrael állam létrehozása - és 1967 között lett volna rá lehetőségük" - tette hozzá. Lieberman hangsúlyozta, hogy "Irán jelenti a legnagyobb veszélyt, mert folytatja nukleáris programját és segédjei, a Hamász és Hezbollah közbeiktatásával cselekszik".
