A projekt különböző adminisztratív buktatókon keresztül négy év alatt csupán egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésééig jutott, de az Európai Bizottság jellemző módon azt is igyekezett elsüllyeszteni. 2014 elvileg már a start éve lett volna, ám az idei költségvetésből a program ismét kimaradt, annak ellenére, hogy 2009-ben még másfél millió eurót szántak rá – pedig a tényfeltáró újságírók lényegesen hatékonyabbak a korrupciós ügyek feltárásában, mint az EU erre fölkent intézményei (élükön a szendergő üzemmódban lévő OLAF-fal, azaz a csalás elleni hivatallal). Jellemző példa, hogy a frissen megválasztott bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker pozícióját nem kimondottan erősítő Luxleaks-ügyet is egy újságíró-szervezet tárta föl, pedig másnak is feltűnhetett volna.

Az előrelépés érdekében módosító javaslatként újra be fogják terjeszteni az egyébként minden tagállamban mostohán kezelt tényfeltáró újságírás támogatási keretére vonatkozó indítványt, méghozzá olyan formában, hogy a keretösszeg nagy részét ne adminisztrációra, hanem az újságírói munka segítésére fordítsák.

Jávor a fentieken túl készített egy képviselői honlapot, ahol anonim módon is bejelentést lehet tenni az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos korrupciógyanús esetekről. Ugyanezen a honlapon folyamatosan nyomon lehet követni, hogy a képviselő mikor, milyen ügyben kikkel találkozik. Szerinte szép dolog, hogy az uniós lobbiszervezeteket nyilvántartásba kell vetetni Brüsszelben, de még jobb lenne, ha az EP-képviselők lobbimegbeszélései is teljesen átláthatóak lennének, ami ma még csak egy-két euro-honatya esetében van így.

Jávor lapunknak azt mondta, a Luxleaks és a magyar NAV-botrány is ugyanannak a problémakörnek egy-egy kis részterülete, de az igaz baj az, hogy az uniós intézmények sem mentesek a korrupciótól, az EU-támogatásokat a legtöbb tagállamban szervezetten fosztogatják, és az európai adóbefizetésekből évente 120 milliárd euró tűnik el (ami 20 százalékkal magasabb Magyarország éves GDP-jénél).

A magyar EP-képviselő német kollégájával, az Európai Néppártban ülő (és az EP költségvetési bizottságát vezető) Ingeborg Grässle-vel közös levelet írt Jean-Claude Juncker-nek, határozott cselekvést kérve az egész Európát behálózó áfacsalások ellen – különös tekintettel a magyar fejleményekre –, és a NAV ügyeiről kitálaló, a csalók módszereit behatóan ismerő Horváth András brüsszeli meghallgatását is megpróbálják elérni.

– A politikai cél az lenne, hogy az európai adófizetők megkárosításának egyetlen esete se maradjon megtorlatlanul – mondja Jávor, aki szerint megpróbálnak olyan helyzetet teremteni, hogy Junckernek és az uniós testületeknek is világosan állást kelljen foglalniuk: segítenek elleplezni a korrupciót, vagy határozottan ellene fordulnak.