Körözést adtak ki a szudáni elnökre
A testület ezzel eleget tett az ICC főügyésze, Luis Moreno-Ocampo indítványának. A 2002-ben létrehozott büntetőbíróság történetében ez az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő államfő ellen ad ki letartóztatási parancsot. A szudáni elnök tagadja a neki felrótt bűncselekményeket, korábban már jelezte, hogy nyugati államok összeesküvésének tekintené a letartóztatási parancsot.
A bírói testület visszautasította viszont Luis Moreno-Ocampo főügyész keresetét, hogy a szudáni államfőt népirtással is megvádolják. A beadványról döntő három bíró erre nem talált elegendő bizonyítékot az eléjük tárt iratokban - mondta sajtótájékoztatóján Laurence Blairon bírósági szóvivő.
A körözésről szóló döntéssel Szudánt felszólították az elnök kiadatására. Amennyiben ez nem történik meg, az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül az ügy. A hágai bíróság ugyan nem kényszerítheti rá az adott országot állampolgára letartóztatására, de a parancsot minden olyan államban végrehajtják, amelyek aláírták az intézmény statutumát. Ezek száma jelenleg 108.
A letartóztatási parancsot a bíróság több feltételezett bűncselekménnyel támasztotta alá. Hága szerint megalapozott a gyanú, hogy Besirt személyes felelősség terheli gyilkosságokért, kínzásokért, nemi erőszakért és erőszakos kitelepítésért a darfuri régióban.
A szudáni tartományban évek óta véres polgárháború dúl a többségi fekete lakosság és a kormány támogatását élvező arab lovasmilíciák között. Az ENSZ becslése szerint a véres harcoknak már 300 ezren estek áldozatul, és további százezer ember halt éhen vagy vesztette életét betegségben.
Néhány ország diplomatái korábban aggodalmukat fejezték ki, hogy a letartóztatás elrendelése újabb erőszakhoz vezethet a térségben. Nyugati államok azt is jelezték, hogy készen állnak állampolgáraik kimenekítésére, ha válsághelyzet fenyeget.
Az afrikai vezetők "nem örülnek"
A dárfúri menekülttáborokban kitörő örömmel fogadtáka Hágából érkező hírt, ugyanakkor az afrikai kontinens vezetői nem lelkesednek a döntésért. Az Afrikai Unió bizottságának elnöke, Jean Ping figyelmeztetett, hogy a lépés "a békét fenyegeti Szudánban", az egyiptomi külügyminiszter pedig egyenesen felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy "tartson rendkívüli ülést, és függessze föl az elfogató parancs végrehajtását". Szenegál részrehajlással vádolta meg a bíróságot: "Az a benyomásunk, hogy ez a bíróság csak az afrikaiakat üldözi" - jelentette ki Abdoulaye Wade elnök.
A szudáni kormány eleve közölte, hogy nem működik együtt a törvényszékkel. Omar Haszan Ahmed el-Besír külpolitikai tanácsadója azt állítja, hogy az elnök elleni fellépés "a neokolonializmus egyik eszköze, és a Nyugat nem akarja, hogy Szudán stabilizálódjon". Kartúmban pár száz fős rokonszenvtüntetés volt az elnök mellett.
A szudáni lázadók egyik nagy csoportja, az Igazság és Egyenlőség Mozgalom "a dárfúri nép nagy napjának" nevezte ezt a szerdát, s kairói képviselője felszólította el-Besírt, hogy "jelenjen meg a Nemzetközi Büntetőbíróságon, és ott bizonyítsa be ártatlanságát".
Oroszország szudáni különmegbízottja, Mihail Margelov szerint "veszélyes precedens született a nemzetközi kapcsolatok rendszerében", ráadásul a bírósági döntést "alkalmatlan időpontban hozták, és nem csak Szudánra fog negatívan kihatni, hanem az egész térségre".
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy "azt, aki atrocitásokat követett el, bíróság elé kell állítani." "A civilek és a külföldi érdekeltségek elleni támadásokat nem lehet eltűrni" - tette hozzá Robert Wood, aki Hillary Clinton külügyminiszterrel együtt a Közel-Keleten tartózkodik.
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet azt látta jónak hangsúlyozni, hogy "még az elnökök sem kapnak szabad kezet a szörnyű bűncselekmények elkövetéséhez".
