Az indítvány mögött Németország és Brazília áll: emlékezetes, hogy az NSA lehallgatta Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját és elolvasta Dilma Rouseff brazil államfő emailjeit is. Utóbbi tiltakozásul szeptemberben lemondta washingtoni látogatását. A magánszféra digitális korszakban történő védelméről (Right to Privacy in the Digital Age) szóló határozati javaslatban – amelyet az ENSZ Közgyűlés III. Bizottsága elé terjesztett be Németország és Brazília – Magyarország társszerzőséget vállalt.

Az indítványban név szerint sem az NSA, sem az Egyesült Államok nem szerepel. A diplomáciai viszály elkerülése érdekében a határozat szövege országok említése nélkül rögzíti, hogy a nemzetközi közösség mélységesen aggódik a határokon átívelő lehallgatások miatt, és úgy ítéli meg, hogy a digitális korszakban is védeni kell a személyiségi jogokat.

Emberi jogi szervezetek bírálták is, hogy az eredeti szöveget felvizezték – nem mondják ki egyértelműen, hogy a lehallgatás és a kémkedés  személyiségi jogokat sért –, de ENSZ-diplomaták szerint még így is jelentős lépésről van szó, az elsőről afelé, hogy a kommunikációval kapcsolatos személyiségi jogokat, így például a levéltitok intézményét kiterjesszék az internetre is. Lehet reménykedni, hogy a homályos megfogalmazást a jövőben majd konkrét lépések is követik.

A nyár óta készülő indítványhoz eddig 28 állam csatlakozott, és az emberi jogi bizottságban valószínűleg eséllyel egyhangúlag elfogadják majd, hogy december elején a közgyűlés elé kerülhessen. Kötelező ereje nem lesz.

A háttérben nagy harc dúlt a pontos megfogalmazásért, a második világháború után alakult kémszövetség, az Öt Szem – az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland – ugyanis a körömszakadtáig küzdött az ellen, hogy ne a „saját területen kívüli”  lehallgatást, hanem csak az „illegális lehallgatást” ítéljék el. Ez azért fontos, mert az amerikai kormány hónapok óta azt hangsúlyozza, hogy az ország alkotmánya értelmében saját állampolgárait nem, csak külföldieket hallgat le. A határozat ezt most sem ítéli el, azt pedig minden kormány maga döntheti el, hogy mit tekint illegálisnak...