Szimbolikus ismertetőjegyeiktől is hajlandóak lennének megválni a tálibok, ha valamilyen formában visszatérhetnének a hatalomba – derült ki azokon a puhatolózó tárgyalásokon, amelyek szaúdi közvetítéssel zajlanak Kabul és a 2001-ben elűzött rezsim képviselői között. Bár a nyugati diplomáciai felvetéseket rendszerint elutasítják – egyik szóvivőjük tegnap tébolyult ötletnek minősítette Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ajánlatát, miszerint a Nyugat békejobbként értékelné, ha feladnák extrémizmusukat –, a tálibok állítólag  már nem ragaszkodnak annyira a sarían nyugvó brutális törvénykezésükhöz.

Ez a mindennapi gyakorlatban azt jelenti, hogy a férfiaknak nem kellene hosszú szakállt viselniük, a nők testét elrejtő köpeny, a burka pedig csak „rendkívül ajánlott” viselet lenne az utcákon. A rezsim fénykorában, 1996 és 2001 között  ezek hiánya nyilvános megszégyenítést és bántalmazást vont maga után – a tálib erkölcsrendészet egész nap az utcákat fürkészte, szigorúan lesújtva a világi életmód legkisebb jelére is.

Tiltott volt a televízió, a zene és a sárkányeregetés is. A futballstadionokat nyilvános kivégzésekre rendezték be, de ha a szükség úgy hozta, rögtönöztek lefejezést utcasarkon is. A nőktől megtagadták a művelődést – hatalomra jutásuk után minden lányiskola bezárt –, otthonukba száműzték őket. Munkát csak ott végezhettek, és koldulni sem hagyták az éhező özvegyeket.

Ahol hellyel-közzel a tálibok gyakorolják a hatalmat – például a Kabultól délnyugatra fekvő Wardak tartományban – uralmuk még brutális, ám következetlen. A férfiaknak már megengedik, hogy az előírtnál, egy állhoz támasztott ököl hosszánál rövidebb szakállal utazzanak a fővárosba.

A kinyilvánított enyhülési szándék ellenére aligha valószínű, hogy a Nyugat a közeljövőben összeborulna a tálibokkal. Ennek egyik aligha elhanyagolható akadálya, hogy követeléseik szerint a NATO-erőknek fél éven belül el kellene hagyniuk az országot. Egy tálib miniszter szerint azonban ez a teljesíthetetlen követelés „belső igényt” elégít ki, csitítandó a mozgalom szélsőséges szárnyát. A tálib tárgyalódelegációk már azzal is megelégednének, ha prominenseik neve lekerülne a terroristák feketelistájáról.

Abdul Szalam Zaef molla, volt pakisztáni nagykövet jelezte elmondta azt is, a tálibok már nem akarnak magukban kormányt alakítani, ehelyett egy vallási elöljárókból és „technokratákból” álló hatalom híve lenne, amely a nemzeti törzsi nagytanács, a loja dzsirga égisze alatt működik. Az erre vonatkozó igény már jövő hónap elején teljesülhet, Hamid Karzai elnök ekkora hívja össze a loja dzsirgát, eldöntendő, ki gyakorolja a hatalmat mandátumának május 21-én történő lejárta után. Biztonsági okokból az afganisztáni elnökválasztást nemrég augusztusra halasztották.

Tálib fegyverletétel az afganisztáni Herát városában