– Beszéltem műholdas telefonon a kelet-szíriai Deir ez-Zor környékén harcoló felkelőkkel, a Szabad Szír Hadsereg helyi dandárjának illetékesével – ők teljes együttműködésüket ajánlották a két elrabolt magyar mérnök megtalálása és kiszabadítása érdekében. Ezt mondta a Népszabadságnak El-Khalid Ibrahim Imre, aki hosszabb ideje a párizsi székhelyű Szíriai Nemzeti Tanács munkatársa, koordinátora.

A szír-magyar fiatalember korábban maga is részese volt a rezsimellenes felkelésnek Szarákib városában, ahol szüleivel élt. (Édesapja hazánkban tanult szír orvos, sokáig Budapesten praktizált. Édesanyja magyar állampolgár. Ők és két testvére még Szíriában vannak.) A fiatalember úgy tudja, hogy az elrabolt magyarok mérnökként dolgoztak, feltehetően a szíriai állami Eufrátesz olajtársaság szolgálatában. Deir ez-Zor sivatagi város az Eufrátesz folyó partján van, s térségében vannak a szíriai olajmezők. A fiatalember szerint az egy éve tartó polgárháborúban több olyan fegyveres csoport is szerveződött, amelyek közül néhány ilyen terrorcselekményekre is képes.

A Szabad Szír Hadsereg egyáltalában nem egységes. Többnyire kisebb felkelő csoportokból alakultak a helyi egységei, az akciók sem tökéletesen koordináltak. A csapatok fegyverzete igen szegényes. Legerősebb harceszközeik: rakéta-páncéltörő gránátok és harckocsi-elhárító rakéták, de ebből is alig van. Ibrahim Imre szerint a felkelőknek semmiképpen nem érdekük, hogy maguk ellen fordítsák a Nyugatot. Deir ez-Zor felkelő parancsnoka is teljes együttműködést ígért. Vannak azonban osztagok, amelyek időnként rablóbanda módjára lépnek fel, mondja Ibrahim Imre, s saját városának, Szarákibnak a példáját hozza fel.

Az emberrablás, az ezzel való zsarolás – állítja – a kormányerők taktikája. Őt és az apját is elrabolták „civil fegyveresek”, ahogy más városokban is rendszeres a kormány szolgálatában álló különítményesek túszszedése. Tud róla, hogy a magyar hatóságok nyilvánosságra hozták, hogy a helyi társszervekkel működnek együtt a szabadítás érdekében. Meglehetősen szkeptikus a kimenetelt illetően, hacsak – teszi hozzá, a kormány nem valamilyen jól előkészített PR-akciójáról van szó. Erre utal a hivatalos helyről elhangzott magyarázat, miszerint az emberrablók azok közül kerülnek ki, akik meg akarják akadályozni a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár által összehozott tűzszünetet.

El Khalid Ibrahim Imre szerint már csak Damaszkusz, Aleppo és Latákia számít „nyugodt helynek” Szíriában. A vidék városai közül több romokban áll. Elmondta, hogy az ő városában az ellenállást azzal büntették, hogy négyszáz házat felgyújtottak, egy teljes utcát földig leromboltak a kormányerők. Megszűnt mind a két kórház, ahol apja gyógyított, és a hatóságok lerombolták a házat, ahol helyi orvosok, önkéntes ápolók „tábori kórházat” működtettek. Apját lefogták, anyjára rálőttek. A családnak aligha lesz már maradása sokáig – latolgatja.

Informátorunk úgy véli, hogy a Szabad Szír Hadsereg nem tud katonai sikereket elérni a rezsim hadserege ellenében, olyan nagy a különbség a fegyvereket és a kiképzettséget illetően. Az SZSZH-ban nagy többségben vannak a különböző helyi „civil” harcosok, a dezertált tisztek, katonák aránya legfeljebb öt százaléka a létszámnak. A rezsim és támogatóinak köre egyre elkeseredettebben használja a terror eszközét. A felkelés immár részben polgárháború lett, ahol a kormány oldalán harcol az alavita felekezet jelentős része. Korábban a biztonsági erők emberei kerültek ki ebből a közegből, de már példa van arra, hogy az alavita falvak lakói „letámadják” a korábban velük békességben élő szunnita városokat. A keresztények megpróbálják a háttérbe húzódva kivonni magukat mindebből.