Gerhard Schröder korábbi német kancellárt javasolta közvetítőnek az ukrán válságban a német Baloldali Párt. Schröder azonban tovább dobta a labdát, az ENSz-nek. A szociáldemokrata politikus szerint az Európai Unió nincs már abban a helyzetben, hogy közvetítsen, mert egyoldalúan az ellenzék pártjára állt, írta a Spiegel Online.

Néhány héttel ezelőtt, az amerikai külügyi államtitkár, Victoria Nuland és a kijevi amerikai nagykövet kiszivárgott telefonbeszélgetésén már szóba került, hogy az Európai Unió helyett inkább az ENSz-nek kellene szerepet vállalnia a válságkezelésben. Amerikai szenátorok - köztük John McCain, korábbi republikánus elnökjelölt - már január végén felvetették, hogy ideje lenne ENsz-békefenntartókat (kéksisakosokat) küldeni Ukrajnába.

Egyelőre korainak tartja azonban az ötletet Valki László nemzetközi jogász. Bár súlyos áldozatokat követelő összecsapások zajlanak Kijevben, egyelőre inkább tüntetésekről van szó, és nem harci cselekményekről, még ha mindkét fél használ is fegyvert – fogalmazott lapunknak Valki. A békefenntartók telepítésének egyébként három alapvető feltétele van: abba mindenekelőtt bele kell egyeznie az ukrán kormánynak. Másrészt olyan államokra van szükség, amelyek vállalják, hogy csapatokat küldenek Ukrajnába. Harmadrészt a békefenntartók misszióját meg kell szavazni az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az ellenzék álláspontja ebben a tekintetben politikailag fontos ugyan, jogilag azonban közömbös (egyedül nem kérhetik a kéksisakosok kiküldését). Egyébként a nemzetközi békefenntartó erő ebben az esetben a hatalmon lévő vezetés helyzetét stabilizálná – figyelmeztet Valki. Figyelembe kell venni, hogy egy ilyen művelet előkészítése sok időt vesz igénybe, és bizonyosan nem valósulhatna meg az oroszok egyetértése nélkül. Moszkvának a BT állandó tagjaként meg kellene szavaznia a csapatküldést, és katonáival részt is kellene vennie a misszióban.

Miközben a kéksisakosok beavatkozása még korainak tűnik, az uniós szankciók bejelentése már elkésett - vélekedett Valki. Ha Európa nyugati felében befagyasztanák a tüntetők elleni fegyveres fellépésért felelős kormánytényezők számláját, az már aligha enyhíthetne a helyzeten. Az esetleges gazdasági szankciók pedig tovább súlyosbítanának Ukrajna amúgy is igen kedvezőtlen állapotán.

Valki megérti, hogy a passzivitás miatt sokan bírálták az Európai Uniót, de úgy véli, Brüsszel nem sokat tud tenni a kialakult helyzetben. Ukrajnában ugyanis nem csupán politikai ellenfelek csapnak össze, hanem oligarchák csoportjai is harcolnak a hatalomért.  Nem tudni, hogy ki áll a szélsőségesek mögött, ki finanszírozza őket. A nemzetközi jogász nem tart Moszkva globális befolyásának erősödésétől, de elismeri: Ukrajna esetében egyértelműek az orosz érdekek. „Most üt vissza az a Bush-féle neokonzervatív amerikai politika, amely a 2000-es évek első felében megpróbálta felszámolni az orosz befolyást az egykori szovjet tagköztársaságokban. Ez annak idején Putyinékban fenyegetettségi érzetet keltett, és most szemmel látható, hogy Ukrajnát már semmiképpen sem akarják kiengedni befolyási övezetükből.”