Egy nappal korábban az illetékes másodfokú pozsonyi bíróság jogerős ítélete szerint érvénytelen az a szerződés, amelyet nyolc évvel ezelőtt Mikulás Dzurinda kabinetje kötött az olasz Enel társasággal a 720 megawatt teljesítményű csallóközi létesítmény üzemeltetéséről.

Több szlovák szakértő viszont úgy tartja, hogy túl korai Robert Fico öröme, mert az olaszok nyilván nem nyugodnak bele a verdiktbe, amely ugyan jogerős, ennek ellenére a tulajdonjoggal kapcsolatos csata nyilván folytatódik.

A pozsonyi Sme napilap gazdasági szakértője legalábbis furcsának tartja, hogy az illetékes bírósági testület hét év után mondta ki, ami az első perctől nyilvánvaló volt, éspedig azt, hogy a Szlovák Villamos Művek (SE) privatizálásáról nem írtak ki pályázatot, a 66 százalékos tulajdonrészt az olasz Enel társaság vetélytársak nélkül szerezte meg.

„Ha ez a privatizációs szerződés érvénytelen, akkor a többi egyezség, többek között a bősi vízerőmű bérlését rögzítő dokumentum is az, vagyis a tulajdonos ismét az SE lehet, amelynek többségi tulajdonosa még mindig az Enel" - mutatott rá Igor Austinic, a Braun Partners jogi tanácsadó cég munkatársa.

A jogi szakértő több kollégája elképzelhetőnek véli, hogy az olaszok nagy összegű kártérítést is követelhetnek, hiszen magánosítás körülményeit és feltételeit nem ők szabták meg, a vételárat pedig kifizették.

Robert Fico kedden váratlanul felszólalt a pozsonyi parlamentben, ahol közölte, Szlovákia jogi pozíciói nagyon erősek. Bejelentette azt is, hogy az SE privatizálásával kapcsolatban több bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tettek. A kormányfő hozzátette: „Visszaköveteljük az olasz társaságtól a bősi vízerőmű nyolcesztendős bérléséből számukra keletkezett tiszta és teljesen indokolatlan hasznot, amely évente 35-40 millió euró körül lehetett."

„Egyelőre csak az biztos, hogy a szlovák kormány és az Enel jogvitája sokáig elhúzódik" - vélekedett Andrej Leontiev, a Taylor Wessing társaság szakértője.

Mikulás Dzurinda kormánya 2006 márciusában hagyta jóvá a Szlovák Villamos Művek privatizálását. Többségi, 65 százalékos tulajdonrészt az Enel szerzett, amely ezért 839 millió eurót fizetett. A kisebbségi csomag az állami Szlovák Vízgazdálkodási és Építkezési Vállalaté (SVP) maradt. Egyúttal szerződést kötöttek az olaszokkal arról, hogy a bősi vízerőművet harminc évre bérelhetik. A haszon 65 százalékát a vízerőművet üzemeltető, pozsonyi székhelyű SVP kapta, a többi az olaszokat illette meg. Erre a külön egyezségre azért volt szükség, mert a Bős körüli jogi és anyagi természetű szlovák–magyar viták sem akkor, sem pedig azóta nem zárultak le.

Robert Fico idáig is azt hangoztatta, hogy a bérleti szerződés nemzetközi jogot sért, ezért eleve érvénytelen. Ezzel az érvvel csaknem hét éve fordult az illetékes bírósághoz, amely csupán most mondta ki a jogerős verdiktet. Mindeközben a szlovák kormány tavaly decemberben indoklás nélkül felmondta az olaszokkal megkötött bérleti szerződést, amit az olaszok törvénytelennek minősítettek.

Az Enel egyébként szeretné megfelelő árajánlat esetén eladni az SE-ben birtokolt, 66 százalékos tulajdonrészét. Szlovák lapok értesülései szerint négy társaság szállhat ringbe: a magyar MVM-Mol konzorcium, a cseh CEZ, továbbá az EPH társaság, valamint a finn Fortum. Ajánlataikat állítólag e hét végéig kell leadniuk.