Koppenhágába ért a 'Klíma-gate'
A dán kormány által szerkesztett javaslat kiszivárogtatása borzolta a kedélyeket Koppenhágában kedd este. A már több hete köröztetett és most a The Guardian című brit lap weboldalán közzétett tervezet elsősorban a fejlődő országok tiltakozását váltotta ki, akik szerint a dokumentum a gazdag államoknak kedvezne.
A tizenötezer fő befogadására alkalmas koppenhágai konferenciaközpont termeiben most is számtalan javaslat forog. Az "idő előtt" nyilvánosságra került dán változat szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2020-ban érné el a maximumot, onnantól csökkenne, és 2050-ig globális szinten 50 százalékkal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Elemzők szerint ez a fejlődő országok számára azt jelentené, hogy nem érhetik el azt a fejlettségi szintet, amelyen a globális felmelegedésért felelős ipari országok most állnak. A fejlődő országok, mint az a BASIC csoport (Brazília, Dél-Afrika, India és Kína) által javasolt tervből kiderül, sokkal ambiciózusabb vállalásokat szeretnének látni. A legfontosabb különbség pedig az: míg a dán javaslat egy teljesen új szerződést képzel el, a BASIC terve a kibocsátás-csökkentést a már meglévő Kiotói szerződés keretein belül szabályozná - írta a BBC.
A törésvonalak szerdán tovább mélyültek: kiderült, hogy a kis szigetállamok szövetsége (AOSIS) és az afrikai országok sem értenek egyet Kínával a széndioxid-kibocsátás korlátozásának mértékében. Utóbbi ország szerint ugyanis a túl szigorú korlátozás akadályozná gazdasági fejlődését.
Mindeközben egy másik kiszivárogtatási botránytól is hangos Koppenhága. Nem csitulnak a hullámok, amelyeket a Univeristy of East Anglia, egy brit egyetem szerveréről két hete ellopott e-mailek vetettek. Neves klímakutatók több ezer levelét hozták nyilvánosságra, amelyek új muníciót adtak a klímaszkeptikusok számára. A tudósok arról beszélgetnek a levelekben, hogy hogyan kell bánni az eredményeiket megkérdőjelezőkkel, és néha viccelődnek rajtuk. A leghírhedtebb e-mailben egy tudós azt írja: "trükköt" alkalmazott, hogy egy, a hőmérséklet-emelkedést mutató görbe valóban emelkedjen. A szakértők ugyanis hőmérőket és fák évgyűrűit használták arra, hogy az adott év átlaghőmérsékletét megállapítsák. Egy ponton azonban a két adat már nem egyezett: míg a hőmérő emelkedést mutatott, az évgyűrűk nem. A kutató úgy döntött, attól kezdve már csak a hőmérő adatait használja a grafikonon. Később kiderült: egy 1999-es grafikonról van szó, és a "trükkre" már akkor fény derült.
A kiszivárgott levelezés azonban új fegyvert adott a szkeptikus kezébe, épp a klímacsúcs illetve az amerikai kongresszusban a klímatörvényről zajló vita közepette. És épp akkor - emlékeztet a New York Times - amikor az amerikai Pew Research Center kutatásai azt mutatják: a két évvel ezelőtti 77 százalék helyett az amerikaiaknak csupán 57 százaléka hiszi, hogy a szén-dioxid kibocsátás felmelegedéshez vezet.
A University of East Anglia azonnal független vizsgálatot rendelt el, az érintett tanszék vezetője, Phil Jones pedig lemondott. Hozzátette azonban: kitart a kutatási eredmények mellett. Hiába teltek el hetek a kiszivárogtatás óta, Koppenhágát is lázban tartja a hamar "Klíma-gate" névre keresztelt botrány, és azt vitatják, hivatalosan is a napirendre vegyék-e az ügyet.
Mike Hulme és Jerome Ravetz, két brit klímakutató szerint (akik véleményüket a BBC-n jelentették meg) a kiszivárogtatás nem rengetheti meg alapjaiban a tudományos konszenzust, mely szerint a Föld klímája melegszik, és ez az ember tevékenységének köszönhető. Azt azonban megváltoztathatja, ahogyan a tudomány működik: a kutatóknak nyitottabbnak és őszintébbnek kell lenniük, az általuk feldolgozott nyers adatokat is nyilvánosságra kell hozniuk, és a közvéleménynek is meg kell értenie, hogy a tudomány nem pontosan és automatikusan működik, hanem emberi döntések sorozata.
