– Most jutunk át sikeresen a második szakaszon abból a háromból, amelyet kitűztünk magunk elé – közölte Marine Le Pen a két forduló közötti kampánygyűlésen, ahol „Marine-t elnöknek!” kiáltással fogadták a hívei. Az első állomás, hogy „ne karitakúrákban beszéljenek többé” az FN-ről, a második a „helyi beágyazottság”, például a mostani voksolással, a harmadik pedig az elnöki palota meghódítása. „A harmadik fejezet a helyhatósági választások után kezdődik, a cél az Élysée!” – lelkesítette támogatóit a 46 éves pártvezér.

Marine Le Pen. Jön a harmadik fejezet Pascal Rossignol / Reuters

Az államfői pozíció visszaszerzése a fő ambíciója Nicolas Sarkozynek is, akinek pártja, az UMP a voksok 29 százalékát kapta a múlt vasárnapi első fordulóban, megelőzve ezzel a Nemzeti Frontot (25 százalék) és a szocialistákat (22 százalék). Ám ezt a győzelmet csak az tette lehetővé, hogy az UMP szövetséget kötött centrista pártokkal – UDI és MoDem –, amelyek amúgy nem osztják Sarkozy radikálisabb álláspontját a bevándorlás vagy a nemzeti identitás ügyében. A 60 éves ex-köztársasági elnök a „keményvonalas” kijelentésekkel főként a szélsőjobbról igyekszik szavazókat átcsábítani.

Veszélyeztetheti Sarkozy elnöki ambícióit pártbeli vetélytársa, Alain Juppé egykori kormányfő, aki a középre nyitás és a centrista mozgalmakkal kötött szövetség első számú szorgalmazója. Miközben egyes felmérések szerint a 69 éves Juppé Franciaország legnépszerűbb politikusa, Sarkozy tetszési indexe süllyedőben van. Tavaly nyáron még a megkérdezettek 62 százaléka támogatta az elképzelést, hogy (újra)induljon a 2017-es elnökválasztáson, mára ez az arány 40 százalékra süllyedt.

Az igazi kihívás – a baloldal és a jobboldal számára egyaránt – a Nemzeti Front megfékezése. Szakítva az eddigi hagyományokkal, Sarkozy azt kérte az UMP-szavazóktól, hogy ha a második fordulóban a Szocialista Párt és az FN között kell választaniuk, inkább ne voksoljanak egyikre sem. Csakhogy ezt a stratégiát az UMP-n belül is vitatják. Több konzervatív politikus arra szólított fel: ilyen esetben igenis a baloldali jelöltre kell szavazni, hiszen a szélsőjobboldal hatalomra jutásának kockázata sosem volt ilyen nagy.

Nem véletlen, hogy MarineLePen – a döntő vasárnapi forduló előtt –ugyanúgy ostorozza a szocialistákat és a Sarkozy-féle UMP-t, azt ismételgetve, a két párt programja másból sem áll, mint a Nemzeti Front elleni küzdelemből. A baloldal bírálatában „besegít” neki Francois Hollande köztársasági elnök példátlan népszerűtlensége, amely miatt sok francia valóban úgy véli: az Élysée-palotába új lakót kellene küldeni.