Nem szokatlan, hogy egy utasszállító repülőgép konfliktuszóna felett száll – repülnek például Irak és Afganisztán felett is. „Természetesen ha egy aktív, a légierő bevetését is jelentő háborús helyzet alakul ki, akkor ott az illetékes légügyi hatóságok megtiltják a polgári gépek közlekedését, és erről hivatalos értesítést is adnak ki, amelyeket a légitársaságoknak kötelező betartani" – nyilatkozta lapunknak Trautmann Balázs. A katonai sajtó munkatársa szerint normális volt, hogy a lelőtt maláj gép Kelet-Ukrajna felett repült. A légtér azon részén a gép által használt repülési magasságon a légi folyosó szabadon használható volt.

A térség légterét július 14-én lezárták, de csak a 32 ezer láb alatti repülési magasságok használatát tiltották meg, egyetlen hónapra. A maláj gép eddigi ismereteink szerint 33 ezer láb magasan, tehát teljesen szabályosan repült. Érvényes és jóváhagyott repülési terve volt, és folyamatosan kapcsolatot tartott az ukrán légiirányítással.

A BUK rendszer nem tudja, mire lő

Az első jelentések arról szólnak, hogy a gépet feltehetően BUK típusú rakétával lőtték le. Kérdésünkre válaszolva Trautmann elmondta, ezt a légvédelmi rakétarendszert Oroszország és Ukrajna is használja. (Múlt héten arról érkeztek hírek, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok elloptak egy ilyet, mivel könnyen mozgatható, lánctalpas járművekre szerelt rendszerről van szó – a szerk.)

Eredetileg alacsony és közepes magasságon repülő repülőgépek és helikopterek ellen fejlesztették ki, de modernizált változatát alkalmasnak tartják cirkálórakéták elhárítására is. Tervezésénél fontos volt, hogy elődeihez képest könnyebben kezelhető legyen, ám még mindig csak az képes sikeresen alkalmazni, akit erre megfelelően kiképeztek. Akárki nem tud vele lelőni egy repülőgépet. „Ez nem videojáték" – mondta a szakértő.

A sajtóban felmerült, hogy a támadók nem is ezt a gépet akarták lelőni. De hogyan lehetséges, hogy pontosan eltalálnak egy gépet tízezer láb magasan, de nem tudják, pontosan milyen gép az? „A katonai légvédelmi radarok a repülőgép fémtestét követik, hiszen egy katonai konfliktusra, ellenséges repülőgépek felderítésére, követésére tervezik őket" – magyarázza a szakértő.

A polgári légiirányítás radarrendszerei ezzel szemben a repülőgépek válaszjeladóinak adatai alapján követik a légiforgalmat. Ekkor a repülőgép jeladója, észlelve a repülőgépet érő radarsugarat, „megmondja, hogy ki ő" és milyen magasan repül, milyen irányba, illetve mekkora sebességgel. Ezeket azonban a BUK-rendszer alapesetben nem észleli. Ha nincs kapcsolata az ukrán polgári légiirányítási rendszerrel, nem kapja meg a működési körzetében tartózkodó repülőgépek adatait sem.

„A maláj 777-es könnyű célpont volt. Egyenletesen mozgott, kitérő manővert nem végzett, védekező elektronikus önvédelmi rendszere, amely megzavarhatta volna a rakéta célravezetését, nem volt."

A kilőtt rakéta repeszei árulkodóak lehetnek

Egyelőre csak feltételezések vannak arról, ki és hogyan lőtte le a gépet. Az események pontos történetét felderíteni nehéz lesz. A gép a kormányellenes erők ellenőrzése alatt álló területre zuhant. A roncsokat nem őrizték, a fotók és videofelvételek tanúsága szerint egy részüket tovább rongálták vagy ellopták. Ez még akkor is megnehezíti az események pontos, szakszerű és hiteles kivizsgálását, ha minden érintett fél beleegyezik a vizsgálatba, és támogatja azt –  mondta el lapunknak a katonai és polgári repülés szakértője.

Hozzátette, hogy ha valóban légvédelmi rakétát lőttek ki a gépre, akkor bizonyítékul szolgálhatnak majd a repülőgép törzsébe, szárnyaiba fúródó repeszek. „Ezek alakja, a repeszeken esetleg megtalálható robbanószer-maradványok és magának a repeszek fémanyagának elemzése is segíthet az esetleges rakéta típusának meghatározásában." Ha légvédelmi rakétát indítottak, akkor a rakéta gyorsítófokozatai is visszahullanak a földre, melyek számos írtott információt hordoznak a külsejükön.

Fontos kérdés az is, a gép fedélzeti hang- és adatrögzítő rendszereit, azaz a fekete dobozt ki és hova vitte vagy viszi el. A vizsgálat hitelességének elfogadását nagyban megnehezíti, ha a konfliktusban részt vevő egyik állam fővárosába kerül. Persze, kérdés, hogy milyen adatokat lehet majd kinyerni a fekete dobozból, hiszen 33 ezer láb magasból csapódott a gép a földbe. Ha épségben maradt, akkor a szakértők számára kiderülhet belőle például, hogy a repülőgépen korábban fellépett-e rendellenesség, vagy egyik pillanatról a másikra alakult ki egy olyan helyzet – például egy rakétatalálat után –, ami katasztrófához vezetett.

„A gép kapitánya vagy első tisztje nem adott le rádión vészjelzést a földnek csapódás előtt" – hangsúlyozta a szakértő. „Ez is azt teszi valószínűvé, hogy nagyon rövid idő alatt zajlottak le az események."