Mint a China Daily csütörtöki írása állítja, a bronzszobor kihelyezése "az újabb jele a filozófus visszatértének az ország arra irányuló erőfeszítései közepette, hogy előtérbe állítsa személyét a hagyományos kínai kultúra jelképeként".

Peking, 2011. január 13. Konfuciusz újonnan leleplezett, 7,9 méter magas bronzszobra áll a Kínai Nemzeti Múzeum északi kapujánál, a pekingi Tienanmen tér mellett 2011. január 12-én. A szobrot Vu Vej-san (Wu Weishan) alkotta. (MTI/EPA/Adrian Bradshaw)

A szoboravatáson Lu Zhangshen, a Nemzeti Múzeum dékánja hangoztatta, hogy az i.e. 551-ben született Konfuciust világszerte a kínai civilizáció szimbólumaként ismerték el.

A bronzszobor egyébként a neves nanjingi művész, Wu Weishan alkotása, aki mint nyilatkozta tavaly március óta dolgozott a kivitelezésen. Immár majd kétszáz szobrot készített a bölcs filozófusról, hivatalnokról.

Konfucius, avagy Kung Fu-ce mester a korabeli Kína valamennyi fontosabb államában megfordult és tanított, tudásával hamar nagy népszerűségre tett szert, tanítványai száma rövid idő alatt több százra nőtt. Fontosabb mondásait tanítványai jegyezték le a Lun-jü (Beszélgetések és mondások) című könyvben.

Mint az AP tudósítója emlékeztet, Konfucius egy ideje újraéledt a kínaiak gondolkodásában. Így filmek, könyvek, televíziós sorozatok készültek róla. Nézete a harmonikus társadalmi rendről, a szorgalomról, miként etikai figyelmeztetései áttételesen jól segítik a mai kínai párt- és állami vezetés jelszavait a dinamikus gazdasági növekedés következtében beálló szociális változások közepette. "Konfucius leglényegesebb gondolatai a szeretetre, a kedvességre, a bölcsességre és a nagylelkűségre utalnak. A béke és a prosperitás az, amire az emberek vágynak" - mondta Wu Weishan szobrász. Szerinte egy nagy ország felemelkedéséhez szükséges a kulturális alap, s Konfuciustól ered a kínai kultúrában a harmónia szellemisége.