Továbbra is csak azokon a településeken használhatják a helyi hivatalokban és máshol a kisebbségiek az anyanyelvüket, ahol az arányszámuk eléri legalább a húsz százalékot. Ezt a jogot viszont mindazokban a városokban és falvakban érvényesíthetik, ahol az előző, tehát az 1991-es népszámlálás alapján a helybeli kisebbségiek aránya meghaladta vagy legalább elérte ezt a küszöböt. Ez a kompromisszumos megoldás sok olyan vegyesen lakott helységben teszi lehetővé a kétnyelvűség további érvényesítését, ahol időközben csökkent a szlovákiai magyarok arányszáma. Pfundtner Edit, a Híd-Most képviselője rámutatott, hogy ez elmúlt tíz esztendőben több mint 47 ezerrel fogytak, ami annyit jelent, hogy naponta átlagosan tizeneggyel kevesebb magyar él Szlovákiában.

Az eredeti tervezethez képest a kisebbségiek csak 2022- től használhatják a hivatalokban az anyanyelvüket további településeken. Éspedig ott, ahol az idei és a tíz év múlva esedékes népszámlálás adatai alapján legalább tizenöt százalékban élnek majd. A jóváhagyott törvény elvben lényegesen bővíti a kisebbségiek anyanyelvhasználati jogait, ám a kétnyelvűség továbbra is csupán ajánlott marad, s nem lesz kötelező.

Bugár Béla, a Híd elnöke szerint jóval kisebb lépéssel léptek előre a tervezettnél, de az eredeti indítvány elfogadásához nem találtak szlovák partnereket. Ondrej Dostál, a törvény előterjesztője pedig a végszavazás után kifejtette: a jelenlegi kormánykoalíció többségét is a nacionalizmus és a  nemzeti szűkkeblűség jellemzi, ezért nem lehetett jelentősebb eredményt elérni.

Lapunk megkeresésére Berényi József úgy vélekedett, hogy a hegyek vajúdtak és végül egeret szültek, mert az eredeti tervezethez képest silány törvény született, amely több esetben a mai gyakorlathoz és szokásjoghoz képest is visszalépést jelent.

A pozsonyi ellenzék szerint ezentúl szupergettó lesz Dél-Szlovákia, ahol Debrecentől Kassáig és Nyitráig a magyar lesz a domináns nyelv. Ezzel pedig szerintük a kormánypártiak tovább segítik Orbán Viktort a szlovákiai autonómia valóra váltása felé vezető úton. Gál Gábor, a Híd-Most jogi szakértője azzal vágott vissza, hogy éppen a szlovák nacionalisták kergetik a magyar kormányfő karjaiba a közös hazában élő magyarságot, ha megvonják tőlük emberi és kisebbségi jogaikat. Tomás Galbavy, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) vezérszónoka pedig mítosznak és átlátszó fogásnak minősítette azt, hogy a Smer-SD és a Szlovák Nemzeti Párt képviselői a törvénytervezet vitájában is egymást túllicitálva riogattak állítólagos magyar veszéllyel.