Kompromisszum az állampolgárságról
A török közösség vezetői azonban máris kifogásolják, hogy ezzel csak a fiatalok helyzetét rendezték. A törvénytervezet kompromisszum a kereszténydemokraták (CDU) és a szociáldemokraták (SPD között: előbbiek szerint nem lehet két országhoz egyszerre lojálisnak lenni, utóbbiak viszont minden korlátozást megszüntetnének. A legtöbb vita a németországi neveltetés fogalmának meghatározása körül volt. Végül abban állapodtak meg, hogy az a bevándorló családból származó személy veheti fel másodikként a német állampolgárságot, aki a 21. éve betöltéséig legkevesebb 8 évet töltött Németországban, vagy 6 évig járt németországi iskolába.
A német állampolgárságot már a 21. év betöltése előtt is lehet kérelmezni, 21 éves kor után pedig az illetékes hatóság saját hatáskörben jár el, megvizsgálva, hogy megadható-e a német állampolgárság. A két feltétel egyikének sem megfelelő fiataloknak továbbra is választaniuk kell 23 éves korukig a szülők állampolgársága és a német állampolgárság között. A kormány javaslatát várhatóan a törvényhozás mindkét háza megszavazza majd.
A nagyjából hárommilliós közösséget összefogó szervezet (TGD) azért bírál, mert opciós kényszer teljes körű megszüntetését továbbra sem sikerült elérni, és az új szabály révén csak az ügyintézés lesz még körülményesebb - kommentálta a kormány döntését Kenan Kolat, a TGD elnöke.
A választási kötelezettség az EU állampolgáraira nem vonatkozik, így például egy németországi magyar szabadon felveheti a német mellé a magyar állampolgárságot.
Németországnak a legutóbbi, 2012-es adatok szerint 16,3 millió bevándorló származású lakosa van, ez a teljes, nagyjából 80 milliós lakosság több mint 20 százaléka. A 18 éven aluli gyermeket nevelő mintegy 8,1 millió német család közül 2,3 milliónál - vagyis a kiskorú gyereket nevelő családok közel egyharmadánál - legalább az egyik szülő bevándorló volt.