Kolumbia belépne a NATO-ba
Kedden a guatemalai Antiguában megkezdődött az Amerikai Államok Szervezete (OAS) évi közgyűlése; bár hivatalosan nem téma, a folyosói megbeszéléseken várhatóan nagyon is az lesz Juan Manuel Santos kolumbiai elnök szombati bejelentése, miszerint a dél-amerikai ország együttműködésre törekszik a NATO-val; erről még júniusban egyezményt írnak alá, és ahogy Santos mondta, a „végső cél az, hogy Kolumbia az észak-atlanti szervezet tagja legyen.”
Az első reakciókból ítélve az ötlet nem túlságosan népszerű: a NATO ugyan megerősítette, hogy a szervezet érdekelt a Kolumbiával való együttműködés fejlesztésében, ám arról földrajzi korlátok miatt nincs szó, hogy dél-amerikai országként Kolumbia NATO-taggá válhatna. Ehelyett – értesült az EFE spanyol hírügynökség – egyelőre olyan megállapodást készítenek elő, amely lehetővé teszi a bizalmas információk cseréjét a NATO és Kolumbia között. Ez az első lépés a tervezett együttműködésben, amely a közeledési folyamatnak, így speciális közös tevékenységeknek csupán a kezdete. Kolumbia idén egy ízben már képviseltette magát a NATO egyik konferenciáján.
Santos bejelentése heves tiltakozást váltott ki Venezuelában és Bolíviában is. Nicolás Maduro venezuelai elnök „aberrált ötletnek” nevezte, hogy a latin-amerikai szabadsághős Simon Bolivar földjének egy része most az Egyesült Államokat és Európát átfogó katonai szervezethez csatlakozzon. Ez hatalmas veszélyt jelentene Kolumbia valamennyi szomszédjára, így Venezuelára – hangoztatta a márciusban elhunyt Hugo Chávez utódja. Maduro az utóbbi napokban (Henrique Capriles ellenzéki vezető bogotai látogatása óta) egyébként is azzal vádolta a kolumbiai kormányt, hogy olyan erőkkel tart kapcsolatot, amelyek a venezuelai vezetők meggyilkolását tűzték ki célul. Evo Morales bolíviai elnök arról beszélt, hogy Kolumbia törekvése valamennyi latin-amerikai ország ellen irányul. „A NATO-tagság igénylése fenyegetés földrészünkkel szemben, provokáció és agresszió a régió antiimperialista kormányaival szemben” – mondta. Hasonlóan nyilatkozott Daniel Ortega nicaraguai elnök is.
Az OAS guatemalavárosi csúcsára az Egyesült Államok képviseletében kedden John Kerry külügyminiszter utazott el, és az ő tárcája volt az, amelyik a világon többé-kevésbé egyedüliként kedvezően fogadta Santos ötletét. Roberta Jacobson amerikai külügyi államtitkár erről azt mondta, Washington „támogathatja” Kolumbia felvételi kérelmét a NATO-ba, ugyanúgy, ahogy a latin-amerikai ország másfajta nemzetközi törekvései mellett is kiáll.
Amiért Kolumbia NATO-tagságának lenne némi értelme, az a kábítószer-kereskedelem elleni harc, és közvetve, hogy az észak-atlanti szervezet valamiféle hosszú távú elfoglaltságot találjon magának a 2014-es afganisztáni kivonulás után. A kábítószer elleni kormányzati intézkedések összehangolása az OAS-csúcs fő témája, Jacobson elmondása szerint pedig Kerry alig várja az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat, hiszen ebben a kérdésben sok a közös pont az OAS-államok között. (A vendéglátó Guatemala és Kolumbia a kérdésben egyébként inkább a legalizálás felé hajlik.)
A bolíviai és a venezuelai felhördülés után egyébként maga Bogotá visszakozott egy kicsit, Juan Carlos Pinzon védelmi miniszter legalábbis bejelentette, hogy országa „nem tud és nem akar” belépni a NATO-ba, a júniusban aláírandó szerződés csak emberi jogi, katonai igazságszolgáltatási és kiképzési együttműködésről szól. Egyik sem jelenti azt, hogy NATO-egységek mennének Kolumbiába, az együttműködésben pedig katonai támaszpontoknak semmiféle szerepük nem lesz – szögezte le Pinzon. Hogy ez Caracast és La Pazt mennyire nyugtatja meg, az még kérdés: Santos bejelentése miatt Venezuela és Bolívia már kezdeményezte a dél-amerikai országok együttműködési szervezete, az UNASUR rendkívüli ülésének összehívását.
