Vasárnap 45, hétfőn már 51 fertőzött gyereket ápoltak Arges megyei és bukaresti kórházakban véres hasmenéssel és veseelégtelenséggel. A betegek elsöprő többsége két éven aluli. – Az azonosított O26 kólibaktérium toxinjai a felnőtteknél legfeljebb egyhetes hasmenést okoznak, a gyerekeknél viszont súlyos szövődményekkel járnak. Ez az a bizonyos anémiás hemolitikus tünetegyüttes, amely véralvadási zavarral és veseelégtelenséggel társul, emiatt a beteg dialízisre szorul – magyarázta lapunknak dr. Molnár B. Géza epidemiológus.

Az első, tizenegy hónapos kisbaba február negyedikén halt bele a baktérium okozta szövődményekbe, de a közvélemény, sőt a kormány illetékesei is csaknem egy héttel később, mindössze február tizedikén értesültek a történtekről. Akkor már másik kilenc pácienst ápoltak kórházban. Az ügy kapcsán hatalmas riadalom támadt, pláne miután kiderült, hogy a szakemberek nem ismerik a fertőzés eredetét.

A közegészségügyi hatóság előbb az Arges megyei ivóvízhálózatokat ellenőrizte, illetve egy áruházlánc által forgalmazott narancsot is laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá, miután több szülő jelezte, hogy korábban onnan vásárolt gyümölcsből készült levet adott gyermekének. Ezek a hírek csak fokozták a pánikot, a szülők kétségbeesetten kérdezgették: ezek szerint nem adhatnak a gyermekeiknek gyümölcsöt, illetve mivel készíthetik el a babatejet, ha sem a bolti, sem a csapvíz nem biztonságos?

Múlt csütörtökön a kisgyerekes szülők fellélegeztek, amikor az egészségügyi miniszter bejelentette, hogy azonosították a fertőzések okát, azonban gyorsan kiderült, hogy korai az öröm: csupán a fertőzést okozó baktériumot sikerült izolálni, a hatóságok továbbra sem tudják, honnan indult a fertőzés, és hogyan jut el a kisbabákhoz.

Végül hétfőn, az első megbetegedés után csaknem egy hónappal közölte az Arges megyei közegészségügyi hatóság, hogy kólibaktériummal fertőzött tehéntúrót találtak a Lactate Bradet nevű, Arges megyei tejgyárban. A közlemény azonban nem állít fel egyértelmű összefüggést a megbetegedésekkel.

Molnár B. Géza szerint is biztosnak látszik, hogy a fertőzés élelemmel történt, valószínűleg nem erjesztett vagy pasztörizált tejtermékkel. – Ezt utólag nagyon nehéz bizonyítani – tette hozzá a szakember, akivel röviddel azelőtt beszéltünk, hogy a közegészségügyi hatóság nyilvánosságra hozta volna vizsgálatának eredményeit. Az epidemiológus orvos azt is hangsúlyozta, hogy a jelek szerint a fertőzött termékek egyetlen élelmezési láncból származnak, a megbetegedéseket ugyanis, bár különböző településeken, egy viszonylag szűk, 25-30 kilométer sugarú területről jelentették.

Molnár szerint kétségtelenül zavaró, hogy a román közegészségügyi hatóságok egy hónap alatt nem jutottak a végére a kivizsgálásnak, viszont emlékeztetett, hogy Németországban 2011-ben két hónapba is beletelt, amíg azonosítottak egy hasonló fertőzésgócot. Eközben több mint négyezren betegedtek meg, és 53 halálos áldozatot követelt a fertőzés. Ugyanakkor az is kétségtelen, tette hozzá, hogy a helyi közegészségügyi hatóság hibájából későn – az első megbetegedések után körülbelül tíz nappal – fogtak hozzá a fertőzésgóc felkutatásához.