A július 29-i előrehozott választások végleges eredménye szerint a 101 helyes kisinyovi parlamentben a Moldovai Kommunista Párt (MKP) 44,69 százalékkal 48 mandátumot szerzett, így egyedül nem képes kormányt alakítani. A jobboldali ellenzéket alkotó Moldovai Liberális Demokrata Párt (MLDP) 18 (16,57%), a Moldovai Liberális párt (MLP) 15 (14,68%), a Mi Moldovánk Szövetség (MMSZ) pedig 7 (7,35%) mandátumhoz jutott, ám összesen csak 40 hellyel rendelkezik a törvényhozásban.

A mérleg nyelve az MKP-ból júniusban kilépett Marian Lupu által vezetett Moldovai Demokrata Párt (MDP) lett. A magát demokrata középpártnak meghatározó alakulat a választásokon 12,54 százalékot kapott, s ezzel 13 parlamenti mandátumot kapott.

Lupu már a választások napján közölte, hogy - bár az MKP-val együtt 61 mandátummal rendelkeznének, és így az államfőt is meg tudnák együtt választani - az MMDP nem kíván a kommunistákkal koalícióra lépni. A politikus, akiben utóbb Moszkva is a moldovai politikai válság egyik megoldását vélte felfedezni, július 29-én még a nemzeti egységkoalíció gondolatát részesítette előnyben.

A vasárnapi megállapodás értelmében az MLDP, az MLP, az MMSZ és az MDP koalícióra lép, és demokratikus irányvonalú kormányt alakít. A négy pártnak összesen 53 mandátuma lesz a parlamentben, ami elegendő a kormányalakításhoz és a parlament elnökének megválasztásához, ám nem elegendő ahhoz, hogy az államelnököt is ők adják.

Az új koalíció vezetői leszögezték: a következő időszakban erről a kommunistákkal folytatnak majd tárgyalásokat. Kisinyovi források azt sem zárják ki, hogy a koalíció megpróbál majd az államfői szavazás idejére átcsábítani néhány MKP-s képviselőt a maga oldalára.

A koalíció megalakulásával a kommunisták nyolc év után kiesnek a hatalomból. A liberális ellenzék azonban nem bízik Lupuban, akiben sokan "trójai falovat" vélnek felfedezni. Lupu viszont arra esküszik, hogy végképp szakított a kommunistákkal, és minden erejével az ország demokratizálódásának szolgálatába kíván állni.

A vasárnapi megállapodás nem tért ki a kormányzati posztok elosztására, a koalíciós pártok szerint ezt következő tárgyalásokon ejtik majd meg. Egyelőre az sem világos, hogy az összefogott erők kit javasolnak majd az államelnöki tisztségre.