Rejtély, talányos rejtély - ezt a régi magyar slágert dúdolta volna a legszívesebben két szomorú politikus kedden Brüsszelben, ha ismerte volna a dal szövegét. Ehelyett a láthatóan frusztrált José Manuel Barroso bizottsági elnök azt hangoztatta a cseh kormányfővel folytatott eszmecseréje után, hogy az EU természetesen tiszteletben tartja a prágai demokratikus folyamatot, de a maga részéről úgy véli, ha az alkotmánybíróság másodszor is véleményt nyilvánít a Lisszaboni Szerződésről, s újfent kihirdeti annak megfelelését, akkor nincs más hátra, mint az államfői aláírás megejtése a parlament mindkét háza által már elfogadott dokumentumon.

S nagyon reméli, hogy Vaclav Klaus köztársasági elnök, aki annak idején miniszterelnökként benyújtotta országa csatlakozási kérelmét és aláírta a csatlakozási szerződést, az uniós közös értékek és alapelvek alapján nem bénítja meg az EU munkáját.

Barroso ekként nem hagyott kétséget afelől, mit gondol Klaus újabb követeléséről, hogy Csehország kimaradhasson a Lisszaboni Szerződéshez csatolt alapjogi chartából, amely az államfő szerint lehetővé tenné, hogy a második világháború után kitelepített szudétanémetek leszármazottai kárpótlási kérelmeket nyújtsanak be, illetve pereket indítsanak.

De rejtély, merre tovább, ha Klaus megmakacsolja magát. Egyértelműnek látszik, hogy a szerződést már ratifikáló huszonhat tagország nem nyitja meg az alapokmányt, hogy azt ismét ratifikálni kelljen, pláne nem egy ennyire kényes kérdésben. Kérdés az is, Klaus előhozakodhat-e új feltételekkel, ám erre választ egyelőre senki sem tud adni, Barroso pedig logikusan a svéd elnökségre hagyja a kiútkeresést. Az október végi csúcstalálkozón már a Lisszaboni Szerződés kreálta új posztokról akartak az állam- és kormányfők egyezkedni, de most lehet, hogy mégiscsak megfontolják, ne tegyenek-e az íreknek adott garanciák példájára politikai nyilatkozatot, amit aztán például a horvát csatlakozási szerződés keretében lehetne ratifikálni, vélhetően 2011-ben.

Ha Lisszabont mégis kisiklatja Klaus, akkor a nizzai alapján kell megkezdeni a Bizottság összeállítását, vagyis nem lesz minden országnak biztosa a testületben. Elvesztheti-e Csehország ezt a posztot, kérdezték Barrosótól, aki azt felelte, igen. De persze akármelyik más tagország is így járhat - tette hozzá diplomatikusan.