"A cseh államfő szolidaritását fejezte ki a Szlovák Köztársaságnak és megerősítette: hosszabb ideje nyugtalan a felelőtlen tendenciák miatt" - áll a közleményben. Részleteket a találkozóról nem hoztak nyilvánosságra.

Peter Brno, szlovák nagykövet később a TASR hírügynökségnek azt mondta: Klaus jelezte, hogy támogatja Szlovákia álláspontját és eljárását az állampolgárság kérdésében, s úgy vélte, hogy a feleknek tárgyalniuk kellett volna róla.

"Megelégedéssel állapítom meg, hogy ebben a konfliktusban (a cseh államfő) Szlovákia oldalán áll. Természetesen azokat a lépéseket, amelyek már megtörténtek, már csak korrigálni lehet. Ebben az irányban a támogatását fejezte ki, hogy lépjünk" - nyilatkozta a diplomata.

A cseh kormány a kettős állampolgárság kapcsán kirobbant szlovák-magyar vitát egyelőre nem kommentálta. "Csak akkor reagálnánk, ha Budapest valamilyen módon megkérdőjelezné a háború utáni elrendezést, illetve a trianoni szerződést" - közölte az MTI tudósítójával egy, a cseh külügyminiszterhez közel álló, magát megnevezni nem kívánó forrás.

Klaus egyébként nem első ízben avatkozott be Pozsony és Budapest vitájába. Ez tette tavaly szeptemberben a magyarok által élesen bírált szlovákiai államnyelvtörvénnyel kapcsolatban is. 

"Érzékelem a Szlovákiában keletkezett feszültséget. Érzékelem Magyarország bizonyos, hosszú távú terjeszkedési ambícióit. Ilyen szempontból értem a szlovák álláspontot" - nyilatkozott akkor a prágai közszolgálati televízió szerint a cseh államfő a lengyelországi Sopotban, ahol részt vett a visegrádi négyek
köztársasági elnökeinek csúcstalálkozóján.

Szlovákia viselkedését a vitában Klaus nem volt hajlandó értékelni, minősíteni. Újságírók előtt csak annyit mondott, hogy bizonyára Pozsony is követett el hibákat.

"Nem szeretném értékelni azokat a szavakat és mondatokat, amelyek az új nyelvtörvényben vannak. Értem azonban, hogy (a jogszabály) miért volt szükséges. Nem védem az összes megfogalmazást, és úgy gondolom, hogy van mit javítani ezen a téren" - fejtette ki a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos véleményét a cseh államfő.

A Magyarország és Szlovákia közötti feszült viszonnyal kapcsolatban Klaus egyoldalú nyomásgyakorlásról beszélt, amellyel szemben a másik fél védekezni kényszerül, miközben "itt-ott hibákat is vét". A cseh államfő nem pontosította, hogy melyik államra gondolt.

"Lehetetlen a történelem átírása, nem lehet olyan radikális lépéseket tenni, amelyek megváltoztatnák az első és a második világháború után Európában kialakult rendet" - zárta eszmefuttatását tavaly szeptemberben a cseh államfő.

Miután kijelentései nagy visszhangot keltettek, Klaus azt állította: kijelentéseit az újságírók félremagyarázták.

Prága és Pozsony az önálló Csehország és Szlovákia megalakulása óta igyekszik egyeztetetni álláspontját a közös múlt vitás kérdéseiben, mint például a Benes-dekrétumok ügye. A nemzetközi fórumokon ilyen ügyekben a felek kölcsönösen támogatják egymást.