A Benes-dekrétumok alapján a második világháború után kollektív bűnösként bélyegezték meg a németeket, a magyarokat, több tehetős cseh és szlovák személyt pedig kollaboránsnak minősítettek, megfosztották őket a vagyonuktól, majd pedig elüldöztek a szülőföldjükről.

Annak, hogy Klaus személyes garanciákat kér, az az oka, hogy a nagy vitát kiváltó kárpótlási javaslat nem csupán a kommunista hatalomátvétel, vagyis 1948. február 25. után elkobzott egyházi javak egy részének visszaszolgáltatásával számol, hanem azokkal is, amelyeket az 1947. júliusában meghirdetett második csehszlovákiai földreform során államosítottak. - Ilyen alapon esetleg a vagyonaiktól megfosztott szudétanémetek, a főnemesek és különböző rendek képviselői, esetleg mások is kárpótlást követelhetnek – vélekedett az államfő. Közölte: a kért garanciák nélkül nem írja alá a dokumentumot.

Petr Necas kormányfő, a vezető kormányzati tényező, a Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke elmondta, előszőr az elnökkel közli a véleményét. Két kollégája viszont érthetetlennek nevezte az aggályoskodást, hiszen a jogszabályt támogató szavazatuk egyúttal kellő garanciát is jelent.

A cseh egyházak kárpótlásáról rendelkező törvényt több mint két évtizedes vita és egyeztetés után júniusban hagyta jóvá az alsóház, augusztusban azonban a baloldali többségű szenátus elutasította, ezért a jövő héten ismét szavaznak a képviselő testületben. Az indítvány alapján a tizenhét cseh történelmi egyház és egyházi közösség 2013-tól összesen 75 milliárd korona (hozzávetőlegesen 830  milliárd forint) értékű épületet, továbbá szántót, erdőt és tavakat kapna vissza.

Az olyan vagyon fejében, amelynek a visszaszolgáltatása nem lehetséges, az egyházaknak harminc éven át, az inflációtól függően évente kétmilliárd korona körüli összeget utalna a cseh állam. Tizenhét évig a mintegy ötezer pap, illetve lelkész még a költségvetésből kapná a fizetését, de évről évre öt százalékkal kevesebbet.  2040-től a csehországi egyházak teljesen önállóan, költségvetési támogatás nélkül működnének. A cseh szocdemek (CSSD)  és a kommunisták (KSCM) a kárpótlás összegét tartják túlzottnak, a válságos időkben pedig elfogadhatatlannak, mert súlyosan megterhelné a költségvetést. Ráadásul szerintük a Vatikán jelentős gazdasági befolyáshoz juthatna Csehországban, mivel a legtöbb ingatlant a katolikus egyház szerezné meg.