Klaus kitart a Benes-dekrétumok mellett
Elhatározásán az sem változtat, ha a brnói székhelyű alkotmánybíróság olyan döntést hoz, hogy a huszonhat tagállamban már ratifikált tervezet nem sérti hazánk alaptörvényét - jelentette ki tegnap Ladislav Jakl, a cseh államfő hivatalvezetője. Véleménye szerint az elnök ezt az álláspontját már évek óta hangoztatja, ám Mirek Topolánek kabinetje a tárgyalások során nem vette figyelembe.
Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter szerint a lisszaboni szerződésnek és az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájának nyilvánvalóan nincs visszamenőleges hatálya, amit az elnök is jól tud, utólag támasztott feltétele ezért nem más, mint euroszkeptikus magatartásának újabb megnyilvánulása, amely tovább gyengíti Csehország nemzetközi tekintélyét. Cyril Svoboda, a cseh Kereszténydemokrata Néppárt (KDU-CSL) elnöke a Príma kereskedelmi tévé szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában arra szólította fel a polgárokat, hogy november 17-én, a bársonyos forradalom évfordulójának központi emlékünnepsége után vonuljanak a Hradzsinba, s vonják felelősségre a hajthatatlan államfőt.
Jirí Paroubek, a cseh szocdemek (CSSD) vezetője szerint értelmetlen a viszálykodás és a hangzavar, amelyet az államfő bejelentése váltott ki. Felkérte Jan Fischer kormányfőt, hogy próbáljon egyezségre jutni az elnökkel az általa szorgalmazott kétmondatos lábjegyzet ügyében, majd pedig az egységes cseh álláspontot ismertesse az Európa Tanáccsal, közösen keresve a lehetséges megoldásokat.
Bernd Posselt, a Szudétanémet Szövetség (Sudetendeutsche Landsmannschaft Bundesverband) szóvivője, Václav Klaus cinikus játékának minősítette azt, hogy a hazájuktól kiűzött és az alapvető jogaiktól megfosztott milliók tragédiájából igyekszik politikai tőkét kovácsolni, ami európaellenes és erkölcstelen próbálkozás - mutatott rá a Csehországban is nyilvánosságra hozott közleményben.
A cseh államfő a múlt pénteken közölte: hogy az általa felkért szakértők véleménye szerint az uniós charta alapján - amely a lisszaboni szerződés része - esetleg kétségbe vonhatnák a Benes-dekrétumok érvényességét, s ezután a szudétanémetek kárpótlási igényekkel állhatnának elő. Ezért olyan kétmondatos lábjegyzet csatolását követeli a lisszaboni szerződéshez, amely ezt a lehetőséget kizárná. Emlékeztetett arra, hogy hasonló engedményt a britek és a lengyelek is kivívtak.
