Václav Klaus elirigyelte Orbán forradalmát
Petr Holub szerint az államfőnek az alsóházban elhangzott politikai évadnyitója, valamint a magyar miniszterelnöknek kormánya első száz napját értékelő beszéde a két politikus hasonló törekvéseit és értékrendjét tükrözte, amelyben a nemzeti függetlenség hangsúlyozása és az európai intézményekkel szembeni szuverén magatartás a meghatározó.
- Elnökünk a magyar kormányfő korábbi, radikálisabb kijelentését követően most a parlamentben váratlanul azt állította, hogy Csehországban is kisebb forradalom zajlott le a szavazófülkékben, amelynek eredményeként stabil kormánykoalíciós többség jött létre. Ez pedig lehetővé teszi a képlékeny belpolitikai helyzet miatt halogatott, ugyanakkor égetően szükséges reformok beindítását. Mindketten a központi hatalom megerősítését tartják fontosnak. Orbán Viktor új alkotmány megalkotását, Václav Klaus pedig az alaptörvény lényeges módosítását véli elengedhetetlennek. Az utóbbi főleg azért, mert szerinte az Alkotmánybíróság nem viselkedhet a parlament harmadik, méghozzá legfontosabb kamarájaként.
Az eszköz nem egyforma, a cél viszont Prágában és Budapesten is ugyanaz: a taláros testület társadalmi szerepének meggyengítése – vélekedik a szerző, aki szerint a cseh elnök és a magyar kormányfő ismét kifejtette, hogy nem fogadadhatnak el kritikátlanul minden brüsszeli javaslatot vagy határozatot. - A cseh döntéshozók nem lehetnek az uniós szervek meghosszabbított karjai – idézi az elemző Václav Klaust, majd hozzáteszi, hogy az elnök számos megnyilvánulásával Orbán Viktor pedig a Nemzetközi Valutaalappal szembeni magatartásával és a jegybankelnök fizetését is érintő korlátozással igazolta ugyanazt az álláspontot.
Petr Holub azzal zárja az elemzését, hogy kedden Václav Klaus és Orbán Viktor is számtalanszor hangsúlyozta a társadalmi reformok, ezeken belül az államadósság és a költségvetési hiány számottevő csökkentésének szükségességét. Ám egyikük sem részletezte, hogy ezt a célt miként kellene elérni – mutat rá a szerző.