Öt európai NATO-tagállam - Németország, a Benelux-országok, valamint Norvégia - azt kérte a minap Anders Fogh Rasmussentől, a szervezet főtitkárától, hogy szerepeljen a szövetség áprlisi, tallinni miniszteri értekezletén az Európában telepített amerikai taktikai nukleáris fegyverek jövője. A felvetésnek aktualitást ad, hogy - mint arról a The New York Times a héten beszámolt - az Obama-adminisztráció éppen átalakítja nukleáris stratégiáját, és már folynak a tapogatódzó tárgyalások az európaiakkal a pusztán védelmi szempontból idejétmúltnak tekintett arzenál kivonásáról. Mint ismert, Barack Obama amerikai elnök tavalyi, prágai beszédében kiállt az atomfegyvermentes világ eszméje - és eszménye - mellett. Ez persze nem jelenti az elrettentés politikájának feladását, a csapásmérés lehetőségének kizárását a világ vezető atomhatalma részéről, viszont a fegyverzet több ezres, állandó csökkentéséről van szó. Áprilisban Washingtonban "atomcsúcsot" tartanak, májusban esedékes a globális atomsorompóegyezmény felülvizsgálati konferenciája, és - a Clinton-adminisztráció kudarca után - a Fehér Ház most megpróbálja elérni az átfogó atomcsendegyezmény kongresszusi ratifikálását is.

A taktikai nukleáris fegyverek ennek az egész kérdéskörnek egy kisebb, de Nyugat-Európát és Oroszországot annál jobban izgató szeletét jelentik. A hidegháború után ezek döntő többségét kivonták. Kevesebb mint félezer B-61-es repülőgép-fedélzeti amerikai bomba maradt Európában, és ezeknek is csak a fele esik a NATO - az elrettentést szolgáló - ún. nukleáris megosztási politikájának hatálya alá. Védelmi jelentőségük annyira nincsen arányban az általuk keltett politikai "zajjal", hogy Guido Westerwelle német alkancellár-külügyminiszter liberális pártja kampányának külpolitikai kulcskérdésévé tette a németországi kivonást, holott alig tucatnyi, Tornado gépekre szerelhető bombáról van szó a luxemburgi határhoz közeli Büchel támaszponton. Amerikai és NATO-szempontból a fő kérdés az: mit lehet kicsikarni a mintegy kétezer ilyen taktikai fegyverrel rendelkező Moszkvából. - Katonai értékük már nincs, ezt a NATO tíz éve kimondta. De kivonják-e most ezeket vagy tárgyalnak az oroszokkal, hogy ők is csökkentsenek? - veti fel Daniel Hamilton, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem professzora.