A helyi idő szerinti délutáni urnazárást követőexit poll szerint az 50 éves politikusra a választók több mint hatvan százaléka szavazott. Így Morales messze megelőzve ellenfeleit, már az első választási fordulóban megszerezte a legmagasabb közjogi méltóság tisztét.

Morales megismételte négy évvel ezelőtti választási teljesítményét, mert akkor is már az első fordulóban eldőlt: ő lesz az ásványkincsekben gazdag, de szegény, és az életszínvonal alapján megosztott ország első embere.

Az előrejelzések szerint riválisai, Manfed Reyes Villa volt katonatiszt és Cochabamba tartomány egykori jobboldali kormányzója 25 százalék körül eredményt ért el, míg Samuel Doria Medina vállalkozóra, egy volt jobbközép kormány miniszterére a választók alig tíz százaléka szavazott.

Bolíviában az elnökválasztással együtt a parlament alsóházának és a szenátusnak új tagjaira is voksoltak a szavazók. Morales pártja, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) 2005 óta az alsóházban már többségben van, most azonban a szenátust is ellenőrzése alá vonta, a 36 helyből 25-öt szerzett meg. Ez annál inkább is kedvező a baloldal számára, mert eddig a szenátusban a jobboldal volt többségben, ami lehetőséget nyújtott arra, hogy szembeszegüljön a szocialista elveket valló elnök törekvéseivel.

A kormányon lévőknek mostantól elvileg lehetőségük van arra, hogy módosítsák a 2009 elején hatályba lépett alkotmányt, és adott esetben kiharcolhassák: Morales harmadszor is induljon az elnöki posztért. A régi-új elnök ennek lehetőségét máris felvetette mondván, hogy a 2009-es alkotmány alapján most először választották meg elnökké, vagyis az alaptörvény értelmében van még egy lehetősége a legmagasabb közjogi méltóság posztjáért harcba szállni.

Morales vasárnap este a La Paz-i elnöki palota erkélyéről az őt ünneplő több ezres tömeghez szólva azt ígérte: a bolíviai nép érdekeit szem előtt tartva felgyorsítja a változások menetét az országban. A győzelem azonban nem csak Bolíviáé, hanem osztoznak abban az imperialista-ellenes elnökök, kormányok és népek is, mondta, utalva a latin-amerikai radikális baloldali országok csoportjára, főleg Venezuelára.

Az ellenzék viszont riasztónak tartja Morales és a hozzá hű erők előretörését, és attól tart, Bolívia rálép arra a diktatorikus szocialista útra, amelyet Hugo Chávez Venezuelája követ, és veszélyes szövetségi rendszert épít ki Iránnal és Oroszországgal. Ellenzéki politikusok azt állítják, Morales arra használta a Rózsa Flores Eduardo és társai elleni áprilisi kommandósakciót, hogy az áldozat szerepét játszva védekezésre kényszerítse riválisait az elnökválasztási kampányban. A megméretést felvezető cikkében az Irish Times ír napilap is azt hangsúlyozta, hogy Morales számára a Rózsa Flores, Magyarosi Árpád és az ír Martin Michael Dwyer halálával végződő kommandósakció segítheti győzelemhez.

Bolivia's President Evo Morales smiles as he walks to a school to vote, in Villa 14 de Septiembre, in the heart of the coca-growing Chapare region, December 6, 2009. Bolivians vote on Sunday and polls suggest that leftist Morales, the country's first indigenous president, will easily win re-election and could also gain control of Congress. That would allow him to deepen leftist reforms that have made him popular among the impoverished country's poor, Indian majority but irked the business elite and rattled foreign investors. REUTERS/Pilar Olivares (BOLIVIA POLITICS ELECTIONS IMAGES OF THE DAY)