Egy romániai származású, román-francia kettős állampolgár lesz a listavezetője a belgiumi Frankofón Föderalisták Pártjának (Fédéralistes démocrates francophones – FDF) a májusi európai parlamenti választásokon. Cristina Coteanu 1994 óta él Belgiumban, bár ezt, mint az RFI francia rádiónak adott interjúban hangsúlyozta, nem kell szó szerint venni: „Állandó mozgásban vagyok, európai mozgásban, ha úgy tetszik.”

De talán nem is a mozgás a legtalálóbb szó Coteanu pályájának leírására. Az észak-romániai Jászvásáron (Iasi) szerzett jogi diplomát, Franciaországban és Nagy-Britanniában tanult közigazgatást és kereskedelmi jogot, a hollandiai Leideni Egyetemen doktorált. Jelenleg Brüsszelben, a francia tannyelvű Université Libre de Bruxelles (ULB) professzora és igazgatója. Európai jogot tanít, az általa vezetett Bigwood Központ életminőséggel és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogi kutatásokat végez. Közben sikeres ügyvéd is, ő képviselte a luxemburgi külügyminisztériumot egy projektben, amelynek célja az EU szomszédságpolitikája keretében a török igazságügy reformja volt. Más kormányoknak is dolgozott különféle uniós projektekben. 2004 és 2006 között kipróbálta a román belpolitikát, független szakértőként az akkori liberális kormány igazságügyi és külügyi államtitkára volt. Még negyvenéves sincs, de az önéletrajza egy nyugdíjas ügyvédnek is a becsületére válna – jegyezte meg jelölése kapcsán az Avenir című belga újság.

Négy nyelvet beszél: a román, az angol és a francia mellett hollandul is. A belga föderalistákkal egy egyetemi kutatás kapcsán került kapcsolatba. A velük folytatott együttműködés során ismerte fel, hogy a föderalizmus jelentheti a megoldást az EU-t marcangoló problémákra, köztük az egyes nemzeteket sújtó diszkrimináció megszüntetésére.

Az FDF kis párt, nagy hagyományokkal, amely sokáig koalícióban működött a vallon liberális Reform Mozgalommal, most viszont ismét a saját lábára akar állni. Ez az egyetlen föderalista párt Belgiumban – magyarázta Cristina Coteanu, miért választotta az FDF-t. Hisz abban, hogy az Európa Unió jövője a föderáció.

Felidézte, hogy néhány éve, Románia EU-csatlakozása előtt hajnali öt órakor kellett sorban állnia a belgiumi tartózkodáshoz szükséges kártyáért, nemzetisége miatt az idegenrendészet többször zaklatta, egy alkalommal ki is utasították. „Bizonyos értelemben az európai konstrukció gyermeke vagyok” – mondta a párt nagygyűlése előtt, utalva arra is, hogy a sötét diktatúrában nőtt fel. Az FDF-et kétségkívül meggyőzte, noha utólag azt nyilatkozta: őt magát is meglepte, hogy a legelső helyre sorolták.