Az öt éve tartó bírósági ügy heves érzelmeket váltott ki a vallási semlegesség, illetve a vallási szabadság védelmezőinek körében, miután márciusban a semmítőszék úgy ítélte meg, hogy az alkalmazott elbocsátása egy magánbölcsődéből a vallási meggyőződés elleni diszkriminációnak minősül, és ezért semmisnek kell tekinteni. Az ügyet a párizsi fellebbviteli bíróság újratárgyalta, és most megerősítette, hogy az alkalmazott "súlyos mulasztást" követett el, ezért indokolt volt elbocsátása.

„Ez az ellenálló döntés a szekularizáció történelmének része lesz" - mondta az ítélethirdetést követően Richard Malka, a bölcsőde ügyvéde. Hozzátette: "Attól, hogy a vallás egyeseknek szent dolog, a köztársaságnak nem kell annak tekintenie.” Az október 17-i tárgyaláson az ügyész azt kérte a fellebbviteli bíróságtól, hogy tanúsítson ellenállást a semmítőszékkel szemben, amely szerint a szekularizáció elve nem vonatkozhat a magánszektorban foglalkoztatott olyan alkalmazottakra, akik nem közszolgáltatást látnak el. Az ügyészség szerint "tény, hogy a vallási szabadság alapérték", ugyanakkor a bölcsőde belső szabályzatában megfogalmazhat „korlátozásokat az olyan dolgozók feladatait illetően, akik egy multikulturális közegben gyerekkel állnak közvetlen kapcsolatban”.

Az ügy 2008 óta tart, amikor is Fatima Afif gondozónő öt év szülési, majd gyermekgondozási szabadság után muzulmán fejkendőben tért vissza munkahelyére, Chanteloup-les-Vignes település bölcsődéjébe, amelynek különlegessége, hogy a hét minden napján 24 órán át nyitva tart egy hátrányos helyzetűek által lakott negyedben. A magánintézmény belső szabályzata szerint a bölcsőde vallási, politikai és filozófiai szempontból szigorúan semleges.

A gondozónőt, mivel a munkahelyén nem volt hajlandó levenni a fejkendőt, súlyos mulasztás miatt bocsátották el. A munkaügyi bíróság 2010 decemberében jóváhagyta a döntést, a diszkrimináció elleni hatóság véleménye ellenére. Ezt követően a versailles-i fellebbviteli bíróság is megerősítette a döntést 2011 októberében arra hivatkozva, hogy a gyermekek korukra való tekintettel nem szembesülhetnek vallási hovatartozást kihívón hirdető jelképekkel és viseletekkel. A fellebbviteli bíróság szerint az elbocsátásnak nem volt diszkriminatív jellege. Ezzel viszont nem értett egyet a semmítőszék, és elrendelte az ügy újratárgyalását. 

A gondozónő ügyvédje szerint nagyon valószínű, hogy ismételten a semmitőszékhez fordulnak. „Elmegyek a európai bíróságig is, ha kell" - mondta a döntést követően a 44 éves Fatima Afif. "Nem vagyok semmilyen ügy zászlóvivője, én csak az igazságot akarom” - tette hozzá.

A francia parlament 2004-ben fogadta el a közoktatás vallási semlegességének szavatolására hivatott törvényt, amely kategorikusan tiltja a felekezeti hovatartozásra "tüntetően" utaló bármely vallási szimbólum viselését az alap- és középfokú állami tanintézményekben. A jogszabály mindenki számára egyaránt tiltja a keresztény elkötelezettségre utaló nagyméretű feszület, a zsidó vallás előírásainak tiszteletét tükröző kipa, illetve az iszlám hagyományokat követő muzulmán kendő viselését az iskolák falain belül. Két évvel ezelőtt egy olyan törvényt is elfogadtak, amely alapján büntetik azokat a nőket, akik arcukat elfedő fátylat, nikábot vagy burkát viselnek nyilvános helyen. A burkatörvényt egy magánkérelem alapján éppen szerdán vizsgálja meg az Emberi Jogok Európai Bírósága.