Kitálal JFK utolsó szeretője
Fülledt hálószobatitkok, kábítószer, gyász és a kubai rakétaválság – Mimi Alford visszaemlékezéseiben minden megvan, ami egy jó botránykönyvhöz kell. Főleg, hogy a Volt egyszer egy titok címmel nemsokára napvilágot látó mű John Fitzgerald Kennedyről szól olyasvalakitől, aki talán az utolsó szeretője volt az 1963. november 22-én meggyilkolt amerikai elnöknek.
A memoár nem hallgat a sikamlós részletekről sem, sőt: Alford leírja, hogy miután 18 évesen gyakornokként a Fehér Házba került, az elnök az egyik este meghívta, hogy körülvezeti az épületben. A first lady, Jackie Kennedy hálószobájában kötöttek ki, ahol az elnök szó nélkül anyaszült meztelenre vetkőztette és magáévá tette a hölgyet. „A tény, hogy Amerika legnépszerűbb és leghatalmasabb embere kívánatosnak tart, addig a pontig feszítette az érzéseimet, hogy szó sem lehetett tiltakozásról. Nem volt erőm ellenállni neki” – írja az affér kezdetéről, és nem mellesleg szüzessége elvesztéséről Alford, aki szerint az elnöki fantázia nem állt meg a liliomtipró első csábításnál. Volt, hogy JFK vágyfokozóként kábítószert, amil-nitritet lélegeztetett be új szeretőjével Bing Crosby egyik estélyén, de megtörtént az is, hogy egy laza „Látod, milyen feszült? Segíts neki” felszólítással orális szexre kényszerítette gyakornokát az egyik tanácsadójával, Dave Powersszel, amíg ő kényelmesen hátradőlve nézte végig a jelenetet.
A másfél éven át tartó kapcsolat alatt Alford egyszer azt hitte, hogy teherbe esett JFK-től. Amikor erről beszélni kezdett, az elnökhöz rendkívül közel álló Powers volt az, aki rávette és elvitte egy abortuszra, annak ellenére, hogy a művi vetélés akkor még az egész Egyesült Államokban tilos volt. (A lányról kiderült, hogy nincs áldott állapotban.)
Bár JFK a szexen kívül vajmi kevéssé tartott igényt Alford szolgálataira – sosem csókolta meg, és még az ágyban sem „Jack”, hanem az „elnök úr” megszólítás járt ki neki –az elnök szeretője vállán sírta ki magát, miután egyik gyermeke, Patrick Bouvie Kennedy még csecsemőkorban meghalt. „Megkért, hogy menjünk fel az emeletre. Nyár este volt, kiültünk a teraszra, ő pedig a lágyan simogató szélben el-elvett egy levelet a részvétnyilvánítások közül, felolvasta őket, jegyzetelt valamit a válaszokhoz, és néha egy könny gördült végig az arcán. Vele sírtam én is” – idéz az affér romantikusabb pillanataiból az egykori szerető. Könyve tanúsága szerint félrelépéseitől függetlenül Kennedy nagyon családcentrikus ember volt, akinek még a harmadik világháború kitörésével fenyegető kubai rakétaválság alatt is: „Inkább legyenek vörösek, mint halottak” – mondta gyermekeiről zárt körben a hruscsovi Szovjetunióval kialakult feszültségről.
A most 69 éves Alford és JFK kapcsolata 1962 nyarától egészen az elnök haláláig tartott. Utoljára néhány héttel a végzetes dallasi út előtt találkoztak. A hölgy akkor már nem a Fehér Házban dolgozott, és éppen az esküvőjére készült. Amikor ezt megemlítette az elnöknek, a válasz így hangzott: „Tudom. De úgyis hívni foglak.”
Alford memoárja egy éven belül már a második olyan dokumentum, amely JFK-val kapcsolatban napvilágot lát. Tavaly augusztusban Jackie Kennedy interjúsorozatát hozták nyilvánosságra, amelyet az elnök halála után fél évvel rögzítettek. Ebben a first lady azt hangoztatja, hogy férje meggyilkolására egy texasi milliárdosokból álló kartell adott megbízást, élén ki mással, mint Lyndon B. Johnson alelnökkel.
