A szlovákiai  magyar civil szervezetek és intézmények felszólították Ivan  Gasparovic, szlovák államfőt, hogy ne írja alá az államnyelvtörvény  módosítását – jelentette be Petőcz Kálmán, a mintegy ötven csoportot  tömörítő Szlovákiai Magyar Kerekasztal (SZMK) szóvivője szerdán egy  pozsonyi sajtóbeszélgetésen.

Marek Madaric, szlovák kulturális miniszter a szerdai kormányülés után azt mondta, hogy a magyarok bírálatai a  nyelvtörvénnyel kapcsolatban "abszurd hazugságokon alapulnak".

– Az SZMK-nak több lényeges kifogása van a törvénnyel  kapcsolatban – közölte Petőcz. A legfőbb kifogás az, hogy a  módosítás újra bevezeti a jogszabály megsértésért kiróható  szankciókat, ami lehetőséget ad a visszaélésekre. Petőcz rámutatott: az államnyelvtörvény a nemzeti elv előnybe  helyezésén alapul, miközben a kisebbségektől a polgári elv betartását követeli meg. "Ez az összhanghiány tartós, látens  feszültségforrás" - szögezte le a politológus.

Az SZMK azt is kifogásolja, hogy a törvény elfogadhatatlanul  széles körben teszi kötelezővé az államnyelv használatát. "A törvény  megsértésének lehetőségei nagyon szélesek, miközben nincs pontosan  megszabva a határ a magán, a nyilvános és a hivatalos nyelvhasználat  között" - mutatott rá Petőcz.

A sajtóértekezleten elhangzott: már a törvény indoklása -  miszerint Dél-Szlovákiában háttérbe szorult a szlovák nyelv - is  teljesen hibás, s nem felel meg a valóságnak. A helyzet az, hogy a  többségében magyarok lakta régió közéletében a magyar nyelv szorul egyre inkább háttérbe, a hivatalok szinte kizárólagosan a szlovák  nyelvet használják, s a kétnyelvű megnevezések még olyan mértékben  sincsenek alkalmazva, mint ahogy azt a törvények engedélyezik.

– Tárgyi szempontból a törvény teljes mértékben rendben van.  Európában vannak szigorúbb jogi normák is – jelentette ki újságírók  előtt Madaric. Feltette a kérdést, ha a Magyar Koalíció  Pártja annyira elégedetlen a kisebbségi nyelvhasználattal, akkor  miért nem kezdeményezte annak megváltoztatását az alatt a nyolc év  alatt, amikor a kormánykoalícióban volt.

A szlovákiai magyar civil szervezetek szerint nem kizárt, hogy  az államnyelvtörvény ellentétben van az alkotmánnyal is. Ha azt az  államfő aláírja, akkor a parlamenti képviselőknek az ügyet az  alkotmánybíróság elé kellene vinniük. Ehhez a szabályok szerint 30  képviselő aláírása szükséges. A pozsonyi parlamentnek 20 magyar  képviselője van, így legalább tíz támogatót a szlovák honatyák közül  kellene szerezni.

– Az elnök úrnak július 18-ig kell döntenie. A jogszabály  egyelőre az elnöki irodában van" - reagált a bejelentésre Marek  Trubac, elnöki szóvivő. Leszögezte: Gasparovic annak alapján hozza  meg döntését, mivel járul hozzá a törvény a szlovák államnyelv használatához.

A szlovák államnyelvtörvény módosítását két hete fogadta el a  pozsonyi parlament. A jogszabályt a szlovákiai magyar pártok élesen  bírálták, magyarellenesnek minősítették és elutasították. A törvény  feszültséget váltott ki Pozsony és Budapest viszonyában is, és  egyelőre elmaradt a július elejére tervezett magyar-szlovák kormányfői találkozó.

Bokros Lajos levélben tiltakozott

Levélben hívta fel Bokros Lajos (MDF) európai parlamenti képviselő szlovák kollégáinak figyelmét arra, hogy a Szlovákiában két hete elfogadott nyelvtörvény „kirekesztő”, és nem csak a magyarságot, de az európai integráció szellemiségét és a demokrácia eszméjét is sérti.

A magyar képviselő erről strasbourgi sajtótájékoztatóján beszélt, leszögezve azt is, hogy a problémára – mint szerinte minden szlovák-magyar konfliktusra – csak a kölcsönös tisztelet és megértés jegyében lehet megoldást találni.

Bokros a levélben úgy vélte, ez már nem szlovák-magyar ügy, hanem az egész Európai Unió ügye, amellyel az érintett országok EP-képviselőinek is foglalkozniuk kell. Szerinte a leginkább diszkriminatív elemeket mindenképpen meg kell változtatni a törvényben. Ezek közül kiemelte azt a paragrafust, amely büntethetővé teszi azt, aki nem tesz eleget az államnyelvhasználatnak. A képviselő emlékeztetett ara, hogy a szlovákiai magyar kisebbség szülőhelyén akar boldogulni, és sokat tett azért, hogy Szlovákia az EU tagjává válhatott, hogy ma ott euróval lehet fizetni.

Arra kérte a szlovák EP-képviselőket: keressék fel pártjuk vezetőit, és győzzék meg őket arról, hogy a törvény súlyosan sérti a szlovákiai magyarság érdekeit, és ellentétes a két nemzet érdekeivel is.

A sajtótájékoztatón Bokros elmondta, hogy meglátása szerint az Európai Parlament az egyik – bár nem a legmagasabb rangú – fórum, ahol beszélni kell erről a témáról, például kormány- és nemzeti parlamenti szinten is foglalkozni kellene vele.

Úgy vélte, hogy a nyelvtörvény-módosítás elsősorban szlovákiai belpolitikai megfontolásokon nyugszik. Jelezte, hogy ő Szlovákia barátjának tekinti magát, lehetségesnek és fontosnak tartja a két ország közti kapcsolatok javítását, beleértve a kisebbségek mindennapi életének javítását is mindkét országban.
Kölcsönös érdek a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, mert a két ország haladása egymás támogatásától és fejlődésétől függ. Kakaskodás helyett a különbözőségek tárgyalásos megoldására, kölcsönös tiszteletre van szükség - jelentette ki.

– Rögös a két ország múltja, de ez nem jó kifogás arra, hogy megmérgezzék a jövőt” - fogalmazott Bokros Lajos. Leszögezte, hogy ő maga és pártja minden erőfeszítést megtesz, hogy a Szlovákia iránti nyitottsággal segítsen megoldani a kétoldalú problémákat.

Az MSZP az EP-frakcióhoz fordul

Göncz Kinga (MSZP) a svéd elnökség programjának strasbourgi vitájában az európai értékekkel tökéletesen ellenkező és elfogadhatatlan jogszabályként említette a szlovák nyelvtörvényt.

A volt külügyminiszter és Tabajdi Csaba (MSZP) delegációvezető bejelentette, levélben fordultak frakciójuk, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagjaihoz, hogy támogatásukat kérjék a törvény elfogadhatatlan részeinek megváltoztatásában. Szerintük a törvény Európában példátlan módon akadályozza a kisebbségi nyelvek nyilvános használatát, kizárja azt a közéletből, és beavatkozik a kisebbségi közösséghez tartozó személyek magánéletébe is.