Kiskapukon bújtatná vissza Brüsszel az íreket
Az írek összes aggodalmát figyelembe veszik a huszonhetek, abban a reményben, hogy a dublini kormány legkésőbb jövő októberben újra népszavazást tart a lisszaboni szerződésről. Ez szándék szerint karcsúsítaná a döntéshozatalt, miközben számos kérdésben éppenséggel növelné a tagországok mozgásterét. Elnököt és külügyminiszter azonban állítana az unió élére, hogy a szintén a mostani csúcson megvitatandó védelmi és biztonsági stratégia jegyében az EU a mostaninál jóval nagyobb szerepet vállalhasson nemzetközi konfliktusok megoldásában, s egyenlő partneri viszonyt alakítson ki az Egyesült Államokkal – remélve, hogy az Obama-adminisztráció egyetért az EU multilaterális, a feltörekvő hatalmakat is befolyásos tényezőnek tekintő megközelítésével.
Jogi dilemmák
A találkozó alatt keringő közleménytervezet arra utalt: a huszonhetek állam- és kormányfői felajánlják Brian Cowen ír miniszterelnöknek a biztosítékot, hogy tiszteletben tartják semlegességét, vagyis Dublinnak nem kell katonai akciókban részt vennie, nem avatkoznak adó- és szociális ügyeibe sem. Az ír ellenzők hatásosan azzal ijesztgették a polgárokat, hogy az unió engedné például az abortuszt. Ám Brüsszelbe jött, persze nem a csúcsra, az ír ellenkampány szervezője, Declan Ganley is, aki európai pártjának indulását jelentette be, s a júniusi parlamenti választásokra a Libertas nevében jelölteket is állít Írországban éppúgy, mint Csehországban, Bulgáriában, Lengyelországban és Franciaországban. Ganley azzal érvelt itt Brüsszelben, hogy az új referendum erőltetése azt jelzi: az unióban lenézik az írek többségét, azokat, akik nyáron nemet mondtak a lisszaboni szerződésre. A Libertas célja az lenne, hogy demokratikusabbá, elszámoltathatóbbá és átláthatóbbá tegye az uniót.
Az ír ügy számos érdekes jogi kérdést vet fel, s elképzelhető, hogy csak a márciusi csúcson oldódik meg a vita, vagyis már a csehek EU-elnökség idején. A cseh képviselőház februárra halasztotta a lisszaboni szerződés ratifikálását, miközben a magát az eurószkeptikus táborba átsoroló Václav Klaus államfő azzal fenyegetőzik, nem írja alá a dokumentumot, amíg az írek újra nem nyilatkoznak.
A csúcson megpróbáltak elébe menni a jogi kihívásoknak: ha a lisszaboni szerződés 2009 vége előtt életbe lépne – azaz ha az írek ilyen értelemben sikeres referendumot rendeznek -, akkor olyan döntést hoznak az állam és kormányfők, hogy minden tagország delegálhat biztost a Bizottságba. Ez volt az írek további követelése. A jelenleg érvényben lévő nizzai szerződés szerint már jövő ősszel, a mandátum lejártakor kisebb bizottságot kellene összeállítani. A lisszaboni dokumentum csak 2014-től apasztaná a létszámot, de valójában a Benelux-országokon kívül szinte minden tagország egyetért azzal, hogy hosszabb távon is annyi biztos maradjon, ahány tagországa az uniónak van. Ám a júniusi parlamenti szavazást is a nizzai szerződés alapján kell megtartani, miközben a lisszaboni eltérően rendelkezik a képviselők számáról. A csúcs tegnap arra a véleményre helyezkedett, hogy ha a lisszaboni szerződést az írek jövőre jóváhagyják, akkor a parlament létszámát 736-ról 754-re növelik, figyelembe véve tizenkét tagországban esedékes változásokat.
Az ír kérdés a néppárti vezetők csúcs előtti szokásos vitáján is felmerült – mondta tegnap Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Brüsszelben, hozzátéve: véleménye szerint az íreknek maguknak kellene az európai dilemmájukat feloldaniuk. Ha 26 ország ratifikálná a lisszaboni szerződést, akkor tárgyalásokba bocsátkozhatna Dublinnal, miképpen folytatódhat az ír tagság az EU-ban. A huszonhatok pedig Lisszabon szellemében működnének együtt tovább. Elismerte, érvelésének gyenge pontja a cseh elnök vonakodása. Orbán úgy látja, hogy a júniusi európai parlamenti választásig az írek nem fognak megoldást kínálni.
José Manuel Barroso bizottsági elnök azért sietett közölni: szívesen vállal néhány extra hetet ügyvivőként a mostani bizottság élén, ha csak ezen múlik. Ez persze ésszerű áthidaló megoldásnak látszik, ám a parlamenti szavazást alighanem a nizzai szerződés alapján kell megtartani, holott a két dokumentum eltérően rendelkezik a képviselők számáról.
Francia visszatérés a NATO-ba?
Ha sikerül az íreket elcsábítani, akkor egy apró akadály elhárult a franciák által erőteljesen szorgalmazott védelmi és biztonságpolitika érdemi felülvizsgálata elől. Ez egyben meg is előlegezné azt, hogy Párizs teljesen visszatérjen a NATO-ba. Az előzetes információk szerint az EU polgári és katonai akciókra szeretne felkészülni, képessé válni arra, hogy hatvan napon belül akár hatvanezer főt ki tudjon állítani nagyszabású akciók végrehajtására is. Ennek keretében fogalmazódik meg az igény arra is, hogy a megválasztandó elnök és külügyminiszter az uniót képviselhesse, a belső viták ellenére is. Erőt az EU az augusztusi grúziai közvetítői fellépéséből merít, amikor szokatlanul gyorsan és egységesen lépett fel.
Vitatják a roma integrációs csomagot
A uniós csúcson külön nyilatkozatot is elfogadnak az állam- és kormányfők a romák integrálásának fontosságáról, emlékeztetve arra, hogy a bizottság szociális csomagtervezete, illetve a szeptemberi brüsszeli roma találkozó nyilatkozata megfelelő keretet kínál a további munkához. A parlamentben ezzel ugyan sokan nem értenek egyet, de a hét elején a külügyminiszterek felszólították a bizottságot, hogy 2010 első felében tegyen jelentést a haladásról, s a spanyol-belga-magyar elnökség szervezzen újabb roma csúcstalálkozót.
(BRÜSSZEL)
