Kísért az áfaemelés szelleme
A nemrég megválasztott miniszterelnök, Noda Josihiko a napokban bejelentette: népszavazással kér majd felhatalmazást arra, hogy az évtized közepére megemeljék, esetleg megduplázzák a forgalmi (fogyasztási) adót. A kérdés már régóta napirenden van, de a politikusok eddig ellenálltak, mert attól félnek, hogy a nagyon lassan növekvő gazdaság talpra állítását tovább nehezítheti az adóemelés.
A márciusi földrengést és cunamit követő újjáépítés finanszírozásához azonban elengedhetetlen az új források bevonása. Arról nem is beszélve, hogy az öregedő társadalom terhei, illetve a növekvő egészségügyi és nyugdíjköltségek fedezésére is megoldást kell találnia az éves GDP kétszeresét meghaladó adósságban úszó japán államnak.
A kormánypárt politikusait a múltbeli áfaemelések keserű tapasztalata is visszatartja. 1979-ben Óhira Maszajosi akkori miniszterelnök kezdeményezte a japánul sóhizeinek hívott fogyasztási adó bevezetését. Választást hívott össze ennek támogatására, amelyet azonban elveszített. Egy évtizeddel később, 1989-ben aztán mégis bevezették a háromszázalékos áfát, amely azt eredményezte, hogy a következő évben az akkori kormánypárt vereséget szenvedett a felsőházi választásokon.
1994-ben Hoszokava Morihiro miniszterelnök egy éjjeli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hét százalékra nő az áfa. A bejelentést a következő nap visszavonta, két hónappal később pedig ő is lemondott. A mai, ötszázalékos adót a néhai Hasimoto Rjútaró kormányfő állította be 1997-ben. Az emelés szerencsétlen időzítéssel egybeesett az ázsiai pénzügyi válsággal. De az azt követő recessziót és az úgynevezett elvesztett évtizedet sokan Hasimoto és az áfaemelés nyakába varrták, amelynek hatására a Japánt irányító Liberális Demokrata Párt nagy veszteségeket szenvedett a következő évi választásokon.
A márciusi természeti katasztrófa azonban most lehetőséget teremthet az áfakulcs módosítására, amit a felmérések alapján a lakosság sem vetne el, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az OECD is támogatja. Az ellenzők azonban állítják, hogy a fogyasztás visszaesne, és a gazdasági növekedés negyed százalékponttal csökkenne az áfaemelés hatására.
Ám Noda kormányfő már korábbi pozíciójában, pénzügyminiszterként is eltökélt volt a japán adók módosításával kapcsolatban. A mostani tervek szerint az áfaemelésen túl egyéb pillérekkel is segítenék a rossz mutatókkal rendelkező japán költségvetést. Ideiglenesen, tíz évre megnövelnék a személyi jövedelemadót, és magasabb adókat vezetnének be az alkoholra és a cigarettára. Ezzel évente száznegyvenhat milliárd dollárnyi többletbevétel keletkezne, amit kiegészítenének a Japan Tobacco dohányipari cégben, illetve a tokiói metrót kezelő vállalatban birtokolt állami részvények eladásával.
A Nikkei Simbun gazdasági napilap szerint a forgalmi adó emelése két lépcsőben, két-háromszázalékos lépésekkel történhetne meg. Persze csak akkor, ha nem kísért a múltbéli áfaemelések szelleme.
