Kedden több biztosjelölt kellemetlen kérdéseket is kapott: a versenyügyi posztra jelölt Joaquín Almuniától például Győri Enikő (Fidesz) azt kérdezte, része volt-e a 2006-os magyarországi választások befolyásolásában a konvergenciaprogramra vonatkozó féléves brüsszeli halasztással. Almunia válaszában elhatárolta magát a magyar belpolitikától, ugyanakkor örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy most lejáró pénzügyi biztosi mandátumának végére Magyarország teljesíti azt a programot, amelyben megállapodott Brüsszellel.

Rumjana Zseleva bolgár biztosjelöltet (nemzetközi együttműködés, humanitárius segélyezés, válságkezelés) a meghallgatáson tisztázatlannak mondott pénzügyi érdekeltségeiről is faggatták, miután korábban elterjedtek olyan híresztelések, miszerint férje bűnözői körökkel állt üzleti kapcsolatban. Válaszaiban a jelölt kijelentette: nem igaz, hogy bármit eltitkolt volna saját vagy férje pénzügyi érdekeltségeivel kapcsolatban, és minden, őket érő vád megalapozatlan.

Az adó-, vám- és csalásellenes politikára jelölt litván Algirdas Semetát meghallgatása után érte kellemetlen meglepetés, miután az EP szocialista frakciója kételyeket fogalmazott meg felkészültségével kapcsolatban. A kétségek elsősorban a jelöltnek a csalások elleni fellépéshez kapcsolódó elképzeléseire vonatkoznak, de a képviselők csak később döntenek arról, elállnak-e emiatt Semeta megbízatásának támogatásától. A leendő kereskedelmi biztos, a belga Karel De Gucht meghallgatásán szóba hozták, hogy a jelöltet az egykori belga gyarmat Kongóban nemkívánatos személynek nyilvánították, miután egy beszédében azt mondta: az unió évente több tízmillió eurót pumpál Kongóba, de az ottani politikai színtéren nincs megfelelő partner ahhoz, hogy a pénzt hatékonyan használják fel. De Gucht elhatárolódott akkori mondanivalójának kinshasai interpretációjától.

Ezektől az incidensektől eltekintve a jelöltek alapjában véve magabiztos fellépést mutattak. Az őket meghallgató bizottságok a közeljövőben alakítják ki álláspontjukat alkalmasságukról, és továbbítják azt az EP vezetése felé. Magyar szemmel kiemelt jelentőségű volt az alapjogokért is felelős új igazságügyi biztosjelölt, Viviane Reding meghallgatása. Az ő kifaggatásában magyar EP-képviselők is különösen aktívak voltak. Gál Kinga (Fidesz) például felhívta a jelölt figyelmét arra, hogy az elmúlt években számos tagállamban, különösen az új tagállamokban feszült helyzetben súlyosan sérültek az emberi jogok. Külön felkérte Redinget, hogy fordítson kiemelt figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére. Göncz Kinga (MSZP) a nemek egyenjogúságának, illetve a kisebbségekkel kapcsolatos diszkriminációmentességnek a fontosságát vetette fel, és külön kiemelte a melegek ellen irányuló gyűlölet, a homofóbia veszélyességét. Maga Reding azt emelte ki, hogy helyre kell állítani a szabadságjogok és a biztonsági szempontok egyensúlyát, mert megítélése szerint az elmúlt évtizedben az unióban a hangsúly az utóbbi javára tolódott el.

Stefan Füle, az új bővítési biztosjelölt azt hangoztatta, hogy tovább kívánja vinni az EU bővítési folyamatát a Nyugat-Balkánnak és Törökországnak az unióhoz való közelítésével. Leszögezte azt is, hogy Ukrajna számára egyelőre nem nyílik EU-csatlakozási távlat, így az unió úgynevezett szomszédságpolitikai eszköztára áll rendelkezésre a Kijevvel való együttműködéshez. Almunia a szakmai kérdések tekintetében aláhúzta: igazságos, határozott és pártatlan lesz az európai uniós versenypolitika a jövőben is. Jövendő tevékenysége prioritásának nevezte, hogy Európa hosszú távon megerősödve, kiegyensúlyozottan kerüljön ki a nemzetközi gazdasági válságból. Semeta meghallgatásán méltatta elődje, Kovács László tevékenységét, és értésre adta: legtöbb elemében továbbviszi elődje törekvéseit az adópolitika és a vámunió területén. De Gucht pedig derűlátónak mondta magát azzal kapcsolatban, hogy legkésőbb jövőre befejeződnek a nemzetközi tárgyalások egy új átfogó világkereskedelmi egyezményről.

Szerdán kerül sorra a magyar biztosjelölt, Andor László meghallgatása az Európai Parlament foglalkoztatáspolitikai bizottságában. Az EP várhatóan január 26-án, plenáris ülésen szavaz az új biztosi testület egészéről.